A Csermely Kórus és vendégei

Kettős jubileumot ünnepel a kórus a jövő évben: fennállásának 35.évfordulójához társul a tizedszer megrendezett újévi koncert is. Nem csoda hát, ha a kórus vendégeinek száma is megnövekedett. Januárban nem egy-egy szopránénekesnő és tenorista lép a közönség elé, hanem négy szólista szórakoztatja a nagyérdeműt, a vendégkórusok száma pedig ötre nőtt.

Az ünnepi eseményen Szabóki Tünde magyarországi vendégművész Puccini-, Lehár-, Strauss- és Rossini-áriákat ad elő, Havasi Katalin pedig Kodály és Lloyd Webber műveit szólaltatja meg. Színpadra lép Peter és Jaroslav Dvorský is, akik számos fülbemászó áriával örvendeztetik meg a nagy?érdeműt, és közösen adják elő a nemrég elhunyt Luciano Pavarotti emlékére Puccini Nessun Dorma kezdetű áriáját a maestro utolsó operájából, a Turandotból. A zenekar a kassai filharmónia zenészeiből verbuválódik össze, a karmesteri pálca Karol Kevický kezében lesz, aki az évek során belopta magát a koncertlátogatók szívébe.

Az ünneplő Csermely Kórus régi és új számokból állított össze változatos repertoárt, melyben a nagyon igényes Kodály-műtől kezdve a fülbemászó karácsonyi White Christmasig sokféle zeneszám szerepel.

A vendégkórusok mind szoros kapcsolatban állnak a koncert házigazdájával, a Csermellyel. A Csengettyű gyermekkórus évente visszatérő vendég, a IX. újévi koncerten pedig már a Szepsiben működő két kórus, a Vox Columbellae és az Egressy Béni Vegyeskar is szerepelt. A kassai református egyház énekkara szintén köszönti majd az ünneplő kórust. Az említett csoportok karnagyai, Kekeňák Szilvia, Bodnár Attila, Kozsár Zsuzsanna és Kovács Edit hajdani vagy jelenlegi tagjai a Csermelynek, melynek karnagyát, Havasi Józsefet nem kis büszkeséggel tölti el, hogy 35 éve létező énekkarának ennyi „hajtása” van. Az ötödik vendégkórus a normandiai Yport városkából érkező férfikar lesz, mely repertoárját a halászok balladáiból, dalaiból állította össze.

A közönség régi ismerősként köszöntheti majd az orgonista Martin Vernarskýt és a jövő reménységét, a konzervatorista Havasi Veronikát is.

A koncert legfelemelőbb pillanata azonban minden bizonnyal a három összkari szám lesz, többek között Händel Hallelujája, melynél száznál is több énekes áll majd a színpadon.

A Csermely Kórus és vendégei koncertje után újévi bált rendeznek a Művészetek Házában. (kozs)

Nankingban szinte szentként tisztelik Rabe emlékét

Film Kína Schindleréről

Egy forgatás alatt álló filmnek köszönhetően jövőre az egész világ megismerheti a „sanghaji Schind?ler” történetét: ez a német üzletember több tízezer kínai életét mentette meg Nankingban a várost 1937-ben elfoglaló és ott példátlan vérontást rendező japán megszállóktól. John Rabe a Siemens cég vezérképviselője volt a dél-kínai városban, amely a japánok 1935-ös inváziója és az észak-kínai bábállam, Mandzsukuo kikiáltása után a maradék Kína fővárosa lett. A Nan?kingba benyomuló japán hadsereg bestiális kegyetlenséggel vetette magát a védtelen lakosságra. Túlélő szemtanúk szerint az utcákon hullahegyek tornyosultak, a tereket karókra feltűzött, levágott fejek szegélyezték. A nőket tömegesen erőszakolták meg, mielőtt agyonlőtték vagy lefejezték őket. Kínai adatok szerint a vérengzés 300 ezer áldozatot követelt.

A számuk még ennél is magasabb lett volna, ha nincs a Jangce menti városban Rabe és néhány munkatársa. Ők a Siemens kirendeltség területén nemzetközi védőzónát alakítottak ki, ahol nan?kingiak ezrei találtak menedékre. Volt olyan időszak, amikor 200 ezer kínai tartózkodott a kirendeltségen. A közeledő japán katonáknak megálljt parancsolt a bejárat fölé kifeszített hatalmas horogkeresztes náci lobogó és Rabe, aki a hazája és Japán szövetségére, az általuk 1936-ban kötött antikomintern paktumra emlékeztette a vérszomjas hódítókat. Rabe lelkes rajongója volt Hitlernek, az iránta érzett csodálatból lépett be 1935-ben a náci pártba (ebben is hasonlított Oskar Schindlerre). Ugyanakkor ember is tudott maradni az embertelenségben. Mint naplójában írta 1937 decemberében, Nanking megszállásakor: „Az ember szeretne tisztességes maradni. Nem hagyhatja cserben a beosztottait és azok családtagjait, ez magától értetődő dolog.”

Florian Gallenberger Oscar-díjas rendező szerette volna, ha filmje a „nankingi mészárlás“ idei kerek, 70. évfordulóján már a mozikba kerül. Ez azonban meghiúsult a forgatási nehézségeken és a kínai bürokrácia akadékoskodásán. A rendező szándékával ellentétben a forgatás helyszíne Sanghaj lett, mivel Nan?kingból a 70 évvel ezelőtti pusztítás egyetlen olyan városrészt sem hagyott meg, amely az 1937-es állapotot mutatná. Még Sanghaj is meglehetősen problematikus helyszínnek bizonyult, miután a város „könyörtelenül felszámolta a múlt?ját” – nyilatkozta Gallenberger az ARD televízióban.