A Csallóköz színei vásznakon

Az alkotótáborban született képeket a művészek a létrehozandó városi galériának, valamint a helyi gyermekotthon javára ajánlották felA szerző felvételeAz alkotótábort a nagymegyeri önkormányzat és a helyi Kolping Szervezet alapozta meg: az EU Szociális Alapjához nyújtottak be pályázatot, és az Interreg III/A program keretében jutottak támogatáshoz. Ehhez nemzetközi együttműködésre volt szükség, így a város a csehországi Hodonínnal közösen pályázott. Nem volt véletlen a cseh partner megszólítása, hiszen a nyári szezonban a termálfürdőnek köszönhetően Nagymegyer félig-meddig cseh településsé válik, s a város az ide látogató turistáknak is igyekszik színes programokat kínálni. Nagyrészt az alkotótáborba meghívott képzőművészek megszólítása is a létező nemzetközi kapcsolatok mentén történt: a szervezők a testvérvárosokat, illetve különböző képzőművészeti egyesületeket kértek fel, ajánlják alkotóik figyelmébe a nagymegyeri lehetőséget. A meghívásnak harminc művész tett eleget – a festők és grafikusok Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról (illetve a magyarországi szervezeteken keresztül Romániából) érkeztek a Csallóközbe, hogy megörökítsék a Duna-sziget színeit.

Természetesen az alkotótábor címe, A Csallóköz színei nem valamiféle iskolai feladványt takart. A résztvevők értelem szerint képzeletbeli csomagjukban magukkal hozták iskoláikat, világlátásukat, a művészetről vallott eszméiket és saját stílusukat. Szabad inspirációként ehhez az egészhez tehetett hozzá valamit a két forró júliusi csallóközi hét, a város és a környék hangulata, szín- és formavilága. És természetesen az alkotótábor közössége – mert ahogy azt az egyik résztvevő, a Mohácsról érkezett művésztanár, Pásztor János megjegyezte: a képzőművészet individuális műfaj, de az ilyen alkalmakkor az ember egy kicsit mégis úgy érzi, hogy közösségi is...

Az alkotótábor egyik legfontosabb, nem titkolt küldetése a projektben részt vevők – a vendéglátók és a vendégek – kölcsönös gazdagodása/gazdagítása volt. A város biztosította a művészek számára az alkotás anyagi és tárgyi feltételeit, a városi művelődési központ színháztermét pedig erre az alkalomra műteremnek nevezték ki, ahol napközben rendszerint az eszközeikkel saját kis zugot elkerítő, elmélyülten dolgozó művészek képe fogadta a látogatót. Az alkotók munkáit a tágabb közönség pénteken és szombaton a termálfürdő előtti sétányon, szabadtéri kiállításon tekinthette meg. A tábor résztvevői az itt született munkáikat nagyvonalúan a vendéglátóknak ajándékozták: alkotásaikat a nagymegyeri gyermekotthon javára ajánlották fel. A hétvégi kiállításon a képek megvásárolhatók voltak, ezen a héten pedig az érdeklődők a városi művelődési központban nézhetik és vehetik meg azokat. A város az eladásból befolyt teljes összeggel az otthonban élő gyermekeket támogatja.

Az értékesítésre szánt képeken kívül a művészek a nagymegyeri termésből egy vagy több munkájukat a létrehozandó városi galéria számára választották ki és ajánlották fel. Az alkotótábor két szervezője, Kucsera Ilona, a városi hivatal iskolaügyi osztályának a vezetője, valamint Mikóczy Dénes, a nagymegyeri Kolping Szervezet egyik oszlopos tagja elmondta: a galéria céljaira az egykori katolikus legényegylet épületét szemelték ki. Az épület a katolikus egyház tulajdona, jelenleg a városi könyvtárnak ad otthont, ez az intézmény azonban hamarosan új helyre költözik. Abban valamenynyi érintett egyetért, hogy a városi galéria kialakítása az üresen maradó helyiségekben a lehető legjobb cél. Már csak az ötlet anyagi hátterét kell megteremteni.