A családi hagyomány szent és sérthetetlen

Az 5200 lakosú Tardoskedden közel 130 roma él. Bihari József vajda a cigány temetkezési szokásokban az ősi hagyományok folytatását látja. – Ha valaki a családban meghal, 5-6 napot virrasztunk, s a temetés előtti utolsó éjszakára hazahozzuk a halottat saját házába. Másnap gyalogosan kísérjük a temetőbe utolsó útján, nem öltözünk feketébe, és cigánybanda zenél útközben – ismerteti egy igazi roma temetés forgatókönyvét.

Amíg a katolikus szertartás el nem kezdődik, közösen énekel a gyászoló rokonság apraja és nagyja a ravatalnál. A koporsót nem a megszokott fekete szegélyű fehér tüllel bélelik, hanem a halott kedvenc, leginkább harsány színű, virágmintás anyagával. – Amikor édesapámat temettük, a kedvenc nótáját is elhúzattam, nem csak szomorú halottsiratókat. A koporsó tetejére pedig felállítottuk egyik kedvenc lovas szobrát, mert ő kifejezetten ezt kérte. Szíve minden kívánságát teljesítettük. Nálunk az a szokás, hogy a koporsó fedelére kis üvegablakot vágatunk, hogy lássuk kedves halottunkat a lezárt koporsóban is. Mivel édesapámat édesanyám mellé temettük egy közös sírba, így láthattam az ő egyéves tetemét, s megnyugodtam. Jó volt őt látni, még akkor is, ha a test sokat roncsolódott. Nem tudom ezt az érzést megmagyarázni... – emlékezik vissza.

A kiásott sírgödröt szintén virágos, tarka anyaggal bélelik, a koporsó alá szőnyeg kerül, s a koszorúk, virágok nagy részét szintén be a sírba rakják, nem a behantolt sír tetejére. – A koporsó mellé ruhákat, két üveg pálinkát, két csomag cigarettát és aprópénzt teszünk. A pénz azért szükséges, hogy ki tudja magát váltani a halott a túlvilágon, a ruhákat pedig azért helyezzük a sírba, hogy az elhunyt ne járjon éjjelente haza... – magyarázza a vajda, aki csak a vállát vonogatja, mikor azt kérdezem, valóban hisz-e a hazajáró szellemekben. – Ezt az öregek tanították így nekünk... – hajtogatja.

Amíg beszélgettünk, állandóan az járt a fejemben, hogy én ezt már hallottam valahol. Aztán rájöttem, hogy a görög mitológiában. Hádész alvilági birodalmába Kháron ladikkal szállítja a halottakat. Utasainak a régi görögök szintén aprópénzt helyeztek a nyelvük alá, hogy a könyörtelen révészt ki tudják fizetni. A hiedelem szerint ugyanis, akit nem temettek el tisztességgel, örökké bolyongania kell a két világ között. Mindig is izgatott a kérdés, minek kell Kháronnak a halottak pénze, amikor nem is áll módjában elkölteni, hiszen egész életében abban a csónakban ül...

A cigányok nem kételkednek a babonákban, eszükbe sem jut megkérdőjelezni őseik szokását. Számukra a családi hagyomány immár évszázadok óta szent és sérthetetlen.