A Birdman lett az Oscar nagy győztese

TALLÓSI BÉLA

Nem ismétlődött meg az, ami 1998-ban, az utóbbi évek legparádésabb Oscar-gáláján megtörtént James Cameron megaprodukciójával: az évtized nagy dobásának minősített Titanic című romantikus kalandfilm akkor tizenegy kategóriában került az élre. Igaz, idén nem is olyan nagyszabású, akciódús epikus mesék vártak az akadémia díjaira, mint az elmúlt években. Az új évszázad eddigi legjobb amerikai filmjei közé olyan produkciók kerültek, mint a Gladiátor, A Gyűrűk ura – A király visszatér, A tégla, A bombák földjén, Az Argo-akció. Ebből a sorból kirí az idei év nyertes filmje, a mexikói Alejandro González Inárritu Birdman, avagy a mellőzés meglepő ereje című mozgóképe, mely kilenc jelöléséből négyet váltott szoborra. Megszerezte a legjobb film és a legjobb rendezés díját, ezenkívül a legjobb eredeti forgatókönyvért is megkapta az akadémia elismerését. A Birdman szokatlan fényképezésével szintén sikeres lett: Emmanuel Lubezki operatőr sem távozott üres kézzel. Az, hogy a Birdman négy fő kategóriában győzedelmeskedni tudott, jelzi, hogy az amerikai filmakadémia tagjai zöld utat engednek olyan – inkább a független filmre jellemző – témának és stílusnak, mely egy szürreális szuperhőst állít középpontba, szatirikus hangnemben szólal meg, és görbe tükröt állít korunk amerikai mozgóképes és színházi művészetének, nem utolsósorban pedig magának a műkritikának is.

A gála nagy vesztese A Grand Budapest Hotel lett. Kilenc kategóriában jelölték, ám vasárnap este csak a zenéjét jutalmazták, valamint három művészeti díjat (smink, díszlet, jelmez) szerzett. Némi csalódást okozott az izgalmas filmes kísérletnek számító Sráckor értékelése is. Nagy favoritként tartották számon, a hat lehetséges közül végül mégis csak egyetlen szobrot juttattak neki, amely a női mellékszereplőé, Patricia Arquette-é lett.

A szexuális másságáért meghurcolt Alan Turing második világháborús brit kódfejtő történetét feldolgozó Kódjátszma is lemaradt a fő díjakról. A film adaptált forgatókönyvét jegyző Graham Moore-nak viszont sikerült szoborra váltania a jelölését.

A nagyrészt iraki helyszíneken játszódó Amerikai mesterlövésznek talán azért sem ítélték oda a legjobb filmnek járó trófeát a testület tagjai, mert 2009-ben A bombák földjén című produkcióval már nyert hasonló tematikájú és érzelmi töltetű mozi. A legjobb hangvágás kategóriában viszont győztesként hozták ki a filmet, abszolút megérdemelten; szenzációs élményt nyújt a hangzásvilága.

A legjobb idegen nyelvű film kategória nem hozott meglepetést. Borítékolható volt, hogy az Ida című, merész hangvételű fekete-fehér lengyel film – eddigi diadalmenete után (BAFTA-díj, Európai Filmdíj) – az amerikai filmakadémia tagjait is meggyőzi kiváló kvalitásairól.

Bizonyára voltak, akik egy kissé csalódottan távoztak a gála helyszínéről, ám idén úgy „osztottak” az akadémia tagjai, hogy valamennyi esélyes alkotásnak jutott egy-két szobor.