A Fico-kabinet a lakossággal fizettetné meg az államkassza konszolidációját

Ami biztos, és amit a pénzügyminisztérium is elismert, hogy az elkövetkező három évben kemény konszolidáció vár a szlovák gazdaságra: évente egy százalékponttal kellene csökkenteni az államháztartás hiányát, ami nagyjából évi 1,4 milliárd eurót jelent. A kormánypártok már tárgyalnak a konkrét intézkedésekről, a Ladislav Kamenický (Smer) vezette pénzügyminisztérium szerint a részletekről azonban csak azt követően tájékoztatják a lakosságot, miután sikerült egyezségre jutniuk a kormányon belül.

Az ellenzéknek azonban még megvannak a kapcsolatai az egyes minisztériumokon belül, rajtuk keresztül pedig egyre több olyan részlet szivárog ki, ami semmi jóval nem kecsegtet. Ezeket szedte most csokorba a Progresszív Szlovákia (PS), amely szerint a most kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a Fico-kabinet alaposan megterhelné a szlovákiai családok pénztárcáját.

Lenyúlják a pénzünket

„Három intézkedés uralja a titokban előkészített konszolidációs csomagot: a jövőbeni nyugdíjaink újabb ellopása a második pillérből, a munka magasabb megadóztatása és a pénzügyi tranzakciós adó”

 – figyelmeztet Štefan Kišš, a PS parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi és költségvetési bizottságának a tagja. Szerinte a kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a kormány a második pillérhez való hozzájárulást 4-ről 3 százalékra szeretné lefaragni, újra lehetővé tenné a kilépést a második pillérből, és megváltoztatná a második pillérbe történő automatikus belépést. A kormány ezen lépései egy célt szolgálnak: minél több pénzt elvenni a nyugdíjukra takarékoskodóktól” – tette hozzá Kišš.

A nyugdíjak megnyirbálása azonban csak a jéghegy csúcsa. Kišš szerint a kormány a vállalkozókat sem kíméli majd. 

„Többek között 20 százalékkal emelnék az egyéni vállalkozók minimális társadalombiztosítási járulékát, illetve a mai hétszereséről az átlagbér 11-szeresére emelnék a társadalombiztosítási járulékfizetés plafonját. Ez a munkavállalókra, a munkáltatókra és az egyéni vállalkozókra egyaránt vonatkozik”

 – állítja az ellenzéki képviselő. Kišš szerint a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót mindenki, a lakosság és a vállalkozók is megérzik. „Szerencsére, a készülő csomag legkárosabb része, a bankautomatákból történő pénzfelvétel megadóztatása, kiesett a tervezett csomagból” – mondta el a PS képviselője. Kišš arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány negatív intézkedései miatt létrehoztak egy ezzel kapcsolatos honlapot (cenazafica.sk), amelyen a kormány legvérlázítóbb intézkedéseiről tájékoztatják a lakosságot.

Harc a vállalkozók ellen

A kormány tervezett intézkedéseivel azonban nem csupán az ellenzék, hanem a független gazdasági agytrösztök sem elégedettek. Az INESS gazdaságkutató intézet ezúttal az Erik Tomáš (Hlas) vezette munkaügyi tárca azon igyekezetére hívta fel a figyelmet, amely szerint a jövőben keményebben lépnének fel azon gyakorlat ellen, amely szerint a cégek egy része, ahelyett, hogy alkalmazottként foglalkoztatná a dolgozóit, vállalkozói engedély kivételére kötelezi őket, ezzel is pénzt spórolva. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) szerint a kényszervállalkozók száma a tíz évvel korábbi 84 ezerről mostanra közel 110 ezerre nőtt, miközben a szlovákiai vállalkozók száma nagyjából 376 ezer körül mozog. A szaktárca által kidolgozott javaslat szerint a rendes munkaviszonynak minősülő munkakörben történő kényszervállalkozást illegális foglalkoztatásnak tekintenék, és szankciókkal sújtanák a magukat „szerződéses üzleti partnernek” tettető munkáltatókat. A pénzügyminisztérium számításai szerint, ha a kényszervállalkozások számát csak az uniós átlag szintjére sikerülne visszaszorítani, az állam az adókon és járulékokon évente 177–251 millió eurós pluszbevételre tehetne szert.

Martin Vlachynský, az INESS elemzője szerint rengeteg tévhit él ezzel kapcsolatban, a legnagyobb probléma azonban az, hogy a kormány eleve problémaként tekint az egyéni vállalkozókra. Az INESS szerint az állam önkényesen lépne fel a vállalkozókkal szemben, és azt is vitatják, hogy az intézkedés meghozná-e az állam számára a várt eredményt. „A várt, 177–251 millió euróval nagyobb adó- és járulékbevételek nagyon gyorsan elpárolognának a költségvetésben, mint a gőz a fazék felett; miközben a gazdaságnak ezzel okozott károk tartósan velünk maradnának. Tény, hogy az állami költségvetés helyzete rossz, de a történelem megtanított minket arra, hogy az adóemelés ezen nem javít. Épp ellenkezőleg, ezzel csak újabb olajat öntünk a tűzre” – tette hozzá Vlachynský. (mi, TASR)