Újjáépítés három szakaszban

A pótkiadás legnagyobb tétele a háború legsürgetőbb kiadásainak finanszírozására előirányzott 60 milliárd dollár. A szenátusban egyhangú, a képviselőházban 414-12 arányú volt a szavazás csütörtök este. Törökországnak 1 milliárd dolláros segélyt adnak. Előzőleg több képviselő törölni akarta ezt az összeget, mivel a török parlament elutasította, hogy az USA Törökország területén át is katonai műveleteket indítson Irak ellen. A kormány azonban fenn akarja tartani a stratégiai szövetséget Törökországgal, amire még az iraki újjáépítésnél is szüksége lesz. A képviselőházban elfogadott szöveghez hozzáfűzték, hogy a francia, a német, az orosz és a szíriai vállalatok nem kaphatnak pénzt az iraki újjáépítés keretében, mert ezek az országok ellenezték a háborút. A kormány nem ért egyet ezzel a tiltással, és a szenátusi változatban ez nincs is benne. George Bush elnök eszerint megkapja mindazt a pénzt, amit kért, de nem azzal a széles körű rendelkezési joggal, amelyet a Pentagonnak szánt a legsürgetőbb katonai kiadások fedezését szolgáló 60 milliárd dollár felett. Az összegből a képviselőház 25 milliárd dollárt, a szenátus 11 milliárd dollárt irányoz elő a rendkívüli kiadásokra, a maradékot különféle kategóriákba – személyi kiadások, karbantartás, fegyverbeszerzés – foglalva „megpántlikázták”. A republikánusok a törvényhozás mindkét házában megakadályozták a demokratáknak azt a törekvését, hogy több milliárd dollárral emeljék a belbiztonságra szánt keretet.

ÁTMENETI KORMÁNYZAT

Washington három szakaszban képzeli el a háború utáni iraki közigazgatás újjáépítését: az első lépésben amerikai katonai ellenőrzéssel, majd amerikai és iraki polgári irányítás alatt, végül egy csak irakiakból álló átmeneti kormányzattal. Ezt Colin Powell külügyminiszter fejtette ki európai és amerikai lapoknak adott interjújában. A tegnapi La Libre Belgique-ben közölt változat szerint az első szakaszról az amerikai hadsereg tábornokai fognak gondoskodni. „Valahányszor elfoglalunk egy várost, azonnal felelősséget vállalunk az emberek biztonságáért, javaikért és a nemzeti erőforrásokért is.” A második szakaszban Washingtonból érkező polgári tisztségviselők veszik át az irányítást, akik „segítenek iraki kollegáiknak a Baasz Párttól megtisztított intézmények működésének újraindításában”. A harmadik szakaszban hoznák létre az iraki átmeneti kormányzatot, amely részben száműzetésben, részben jelenleg is az országban élő iraki ellenzéki politikusokból állna. Ügyelnének arra, hogy ez képviseleti legyen, ne felülről kikényszerítettnek tűnjön. Powell szerint időközben az ENSZ BT újabb határozatot hozhatna Irakról, amely lehetővé tenné, hogy a világszervezet humanitárius műveleteket hajthasson végre, illetve támogatást nyújthasson az új ideiglenes iraki kormányzatnak.

NINCS FEKETE LISTA

Powell minderről csütörtökön Brüsszelben tárgyalt az EU- és a NATO-tagállamok külügyminisztereivel, valamint orosz kollegájával, Igor Ivanovval. Az amerikai tervekről e tanácskozások után nyilatkozott a lapoknak. Közölte, hogy az első időkben amerikai katonák által ellátandó, alapvetően biztonsági feladatokat igyekeznek majd a lehető legrövidebb időn belül átadni polgári tisztségviselőknek, illetve száműzetésből hazatérő iraki politikusoknak. Nem tudta azonban megmondani, mennyi ideig tarthat az amerikai katonai igazgatás, szerinte ez a fejlemények további alakulásától függ. A majdani iraki kormányzat fogja eldönteni, mire költik az ország olajjövedelmeit, és ezzel összefüggésben mely cégekkel milyen szerződéseket kötnek. A sajtóban megjelent értesülésekkel ellentétben nem létezik azoknak a cégeknek a fekete listája, amelyek nem köthetnek majd szerződéseket az új iraki kormányzattal – jelentette ki Powell.

Máris sok a jelentkező

Washington. A világ sok országában fűznek máris nagy reményeket a háború utáni iraki újjáépítéshez, több tízmilliárd dollárt érő szerződések várnak vállalkozókra már a háború utáni első egy-két évben. A háborús koalícióban részt vevő országok vezetői világossá tették, hogy várják támogatásuk jutalmát. Románia washingtoni nagykövete már átadta az amerikai hatóságoknak a megfelelő román vállalatok listáját. Románia 278 nem harcoló biológiai és vegyvédelmi szakembert, katonai rendőrt és aknamentesítőt küldött az Öbölbe. A szlovák nagykövet a jövő héten hasonló listát ad át Washingtonban. Csehország 15 vállalatot tartalmazó listát akar átnyújtani az amerikai kormánynak. „Bulgária is hivatalos meghívást kapott az újjáépítésben való részvételre” – mondta Solomon Pasi bolgár külügyminiszter. „Úgy értesültünk, hogy a kaolíciót támogatók kapják az első szeleteket az újjépítésből” – mondta a Fülöp-szigetek elnökének szóvivője. (MTI)