Történelmi EU-ülés Rómában

Róma. A hat alapító tagállam, Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg éppen 60 évvel ezelőtt, március 25-én írta alá a római szerződése-ket, amelyekkel megalapítot-ták az Európai Unió elődszer-vezeteit. A mai tagországok állam- és kormányfői, a köz-ponti uniós intézmények veze-tői ma találkoznak Rómában, hogy megünnepeljék az évfor-dulót és egyeztessenek az immár 27 tagú unió jövőjéről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagországok vezetőinek írt meghívólevelében kiemelte: áttekintik az unió történelmét, a közösen elért eredményeket, a 60 éve zajló integrációs folyamatot, valamint megvitatják a jövőre vonatkozó kilátásokat is. „Nem titok, hogy olyan történelmi idők tanúi vagyunk, amelyekben szükségessé vált, hogy nagyobb és alaposabb figyelmet szenteljünk az unió előtt álló rövid és középtávú kihívásoknak, vagyis a belső és a külső biztonság – különösen a migráció –, valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális fejlődés témájának” – fogalmazott. Aláhúzta, hogy a római szerződések indították el azt a folyamatot, amelynek köszönhetően az azóta eltelt időben sok ország lépett újra a szabadság és a jólét útjára, keleten és nyugaton egyaránt.

Varsó és Athén feltételei

Az Európai Bizottság március 1-jén mutatta be az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet, és vitát indított, amelynek keretében a polgárok és a vezetők kialakíthatják az unió jövőképét. Az állam- és kormányfők legutóbbi találkozóját követően a római csúcstalálkozó adja a következő alkalmat arra, hogy az uniós vezetők e kérdésben előrelépjenek. A mai ülésen a tervek szerint politikai nyilatkozatot fogadnak el, amelyben megerősítik az európai integrációs projekt létjogosultságát és felvázolják az elkövetkező évekre vonatkozó közös jövőképünket. A nyilatkozatban minden bizonnyal ígéretet tesznek arra, hogy az egységesség jegyében tovább erősítik a közös fellépést a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, hiszen ezzel az uniós polgárok javát szolgálják. Problémát jelent, hogy Lengyelország feltételekhez kötötte a nyilatkozat aláírását. Bár Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a visegrádi négyeknek sikerült elérniük, hogy a nyilatkozat nagy hangsúlyt fektessen az EU-n belüli biztonságra és a külső határok védelmére. Tegnap pedig Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök jelezte: aláírja ugyan az állam- és kormányfői nyilatkozatot, de cserébe a tömb támogatását várja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkaügyi reformköveteléseivel szemben. Ciprasz ezzel azt sugallta, Athén úgy véli, a hiteltárgyalások során hátrányos megkülönböztetésben van része.

Harci drónok és vízágyúk

Harci drónokkal és vízágyúkkal felszerelt páncélozott járművekkel készülnek az olasz hatóságok a római EU-csúcsot kísérő demonstrációkra, amelyeken a szélsőséges tüntetők akciói teret adhatnak a terroristáknak is. Marco Minniti olasz belügyminiszter a londoni merényletet követően összehívta az úgynevezett olasz terrorizmusellenes stratégiai elemző bizottságot, annak ülésén a titkosszolgálatok és a rendvédelmi hatóságok képviselői vettek részt. Bejelentette, hogy a londoni merénylet miatt tovább erősítik a szombati találkozót kísérő készültséget. A belügyminiszter elmondta, hogy nemcsak az EU állam- és kormányfőit vendégül látó Capitolium-dombot, hanem minden olyan helyszín ellenőrzését megerősítik, ahol nagyobb számú ember vagy tömeg tartózkodik. A biztonsági készültség eszközei között említette a vízágyúkkal felszerelt páncélozott járműveket, valamint az olasz fegyveres erők Predator típusú harci drónjait. Róma belvárosa épületeinek tetején már megjelentek a mesterlövészek.