Többet használunk, mint amennyink van

Brüsszel. Az unió több természeti erőforrást hasznosít, mint amennyivel rendelkezik, és ezt a trendet csak akkor tudja megfordítani, ha – egyebek között – több megújuló energiaforrást aknáz ki. Ez olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemrégiben ismertetett jelentésében. A dokumentum az EU „ökológiai lábnyomát” vizsgálja, amely a WWF értelmezésében a természet ember általi kihasználásának és a természet regenerációs képességének összehasonlítását jelenti. A 25-tagú unióban a világnépességnek csak a 7 százaléka él, de a világ erőforrás-kínálatának 17 százalékát használja ki. „Az EU ökológiai lábnyoma 2,2-szer nagyobb, mint biológiai kapacitása, és ez a szám csaknem 70 százalékkal nőtt 1961 óta.”

A WWF szerint az EU-nak a megújuló energiaforrásokra kell összpontosítania, és enyhítenie kell függőségét a fosszilis fűtőanyagoktól. Ennek érdekében, véli a szervezet, az EU-s segélyek folyósítását össze lehetne kapcsolni a természetvédelem melletti elköteleződés vállalásával. „Minél tovább szemet hunynak az EU vezetői a növekvő környezetvédelmi hiány felett, annál költségesebb beruházások kellenek majd a deficit megszüntetéséhez, és annál nagyobb lesz a kockázata annak, hogy a kritikus ökorendszerek állapotromlását már nem lehet egykönnyen megállítani” – figyelmeztetett Tony Long, a WWF európai politikáért felelős tisztségviselője.

A WWF jelentése szerint Svédország, Finnország, Észtország, Dánia, ĺrország és Franciaország tartozik azon EU-tagországok közé, ahol a legnagyobb az erőforrások iránti igény egy főre számítva. Ugyanez a mutató az unión belül Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban a legalacsonyabb. (MTI, ú)

Takarékosságot hirdet az EB

Brüsszel. Az előrejelzések szerint 2030-ra Európa energiaszükségletének 70 százalékát – a kőolaj 90 és a földgáz 80 százalékát – importból kell fedezni, így ésszerű azon gondolkodni, hogyan lehet energiát megtakarítani. Az EB azt szeretné, ha az unió lakosai 2020-ra 20 százalékkal csökkentenék energiafogyasztásukat, ami 60 milliárd euró megtakarítást és egymillió új munkahely megteremtését jelentené. „Az energiahatékonysági tervezet két alapvető cél elérésében segít Európának: több munkahely lesz és nagyobb lesz a gazdasági növekedés” – közölte Andris Piebalgs energiaügyi biztos. Szerinte így Európa a kiotói egyezményben vállaltakat is teljesíteni tudja. (eurohirek.hu)