Talán igent mondtak

Ljubljana. Szlovéniában tegnap ügydöntő népszavazást tartottak az ország NATO- és EU-csatlakozásáról. Az iraki háború ellenére, amely csökkentette a NATO-tagság támogatását a szlovén lakosság körében, a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a választópolgárok szűk többséggel ugyan, de az észak-atlanti szövetséghez tartozás mellett fognak szavazni. Az európai uniós tagság esetében rekord számú, akár 80 százalékos igen szavazatra lehet számítani, amely túlszárnyalná az osztrákok által 1995-ben felállított, 66,5 százalékos csúcsot. Az 1,6 millió választásra jogosult több mint 3000 szavazóhelységben adhatta le voksát 19 óráig. Az első nem hivatalos eredményeket lapzártánk után tették közzé. Szlovénia az egyetlen állam a hét új NATO-tagjelölt közül, és az első az EU-belépésre váró nyolc közép- és kelet-európai ország közül, amely népszavazással dönt a csatlakozásról. Előzőleg Máltán tartottak népszavazást az EU-csatlakozásról, de annak nem volt kötelező érvénye: a szigetország lakossága kis többséggel ugyan, de támogatta az uniós csatlakozást. Szlovénia a legfejlettebb csatlakozó ország, amit az is bizonyít, hogy valószínűleg az Európai Unió nettó befizetője lesz. Csak Szlovénia, Ciprus és Málta lesz várhatóan nettó befizetője az Uniónak a csatlakozó országok közül. Ennek egyik oka, hogy Szlovénia gazdasága jóval közelebb áll az uniós szinthez, mint a többi belépőé. Az EU várakozása szerint egy éven belül a szlovén GDP eléri az uniós átlag 75%-át. Az Európai Bizottság szerint Magyarországnak ehhez tíz évvel hosszabb időre lesz szüksége. A támogatások várhatóan alacsony mértékének másik oka, hogy Szlovéniában kevesen élnek mezőgazdaságból, márpedig a legnagyobb támogatás az agráriumnak jár. (m, o)