Schengen akadozva működik

Valamivel több mint húsz éve – 1985. június 14-én – írták alá, de még mindig nem működik az eredeti elképzeléseknek megfelelő körben az unió tagországainak schengeni egyezménye. Ez azt a jogot tartalmazza, hogy a résztvevők között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, de ezzel párhuzamosan előírja azt is, hogy szigorú ellenőrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosak.

A szerződést öt EU-tagállam: Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg írta alá a nagyhercegség egyik kisvárosában, egy hajó fedélzetén. Hamarosan egyértelművé vált, hogy az EU egyik legsajátosabb és legellentmondásosabb dokumentumáról van szó. Végrehajtásának részletei ugyanis máig nem teljesen tisztázottak, és alkalmazása több EU-tagállamban súlyos nehézségeket okoz, Nagy-Britanniában és ĺrországban – saját megítélésük szerint – jóformán lehetetlen. E nehézségek miatt az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe, ráadásul több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. Kiépítettek egy számítógépesített információs hálózatot is, amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A keleti bővítés miatt ugyanakkor az információs rendszer teljes korszerűsítésére van szükség.

Az induló öt állam után aláírásával csatlakozott a szerződéshez Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország, illetve két nem EU-tag észak-európai állam, Norvégia és Izland is. Nemrégiben a svájciak 54,6 százaléka is megszavazta, hogy országuk 2007-től csatlakozzon a határok nélküli Európához. Az említett államok egy részében mindazonáltal még ma is csupán részlegesen igaz a határellenőrzések szünetelése. Görögország viszonylatában például csak 2000-ben szűnt meg az ellenőrzés a repülőtereken. A szabad átjárást egyébként is lépcsőzetesen építik le: Olaszországban például 1997 októberében szüntették meg a vámellenőrzést a repülőtereken, míg a vízi és szárazföldi határokon ugyanez csak egy évvel később történt meg.

Az EU új tagállamainak még készülniük kell a schengeni csatlakozásra, és meg kell várniuk az említett információs rendszer kiépülésének befejeződését. Az ő esetükben 2007 a legkorábbi időpont, amikor taggá válhatnak az övezetben. Addig mindazonáltal jelentős uniós segítséget kapnak a kiépítéshez.

A schengeni joganyagba tartozik a külső határellenőrzés szabályai mellett a repülőtereken és a kikötőkben a schengeni térség polgárainak elkülönítése a térségen kívülről érkező utasoktól, továbbá a vízumszabályok egységesítése, a határőrizeti szervek együttműködése, jogi együttműködés (kiadatás, információszolgáltatás) és bizonyos menekültügyi kérdések. Az együttműködés egyik új eleme a határőrizeti ügynökség létrehozása volt, amely elvben májustól kezdte meg működését. Az ügynökség székhelye Varsóban lesz. (MTI)