Putyin elrendelte a Krími híd fokozott védelmét

Putyin egyúttal a Krím félszigetet árammal és gázzal ellátó létesítmények védelmét is szigorította. Az elnök rendeletében azt írta: a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lesz a felelős az óvintézkedések megerősítéséért.

Szombat hajnalban beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza. Az orosz hatóságok szerint legalább hárman vesztették életüket az incidensben.

Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg. Az ukrán elnök tanácsadója orosz belharcot gyanít a robbantás mögött.

Orosz értesülések szerint a robbanás miatt részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze, és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya.

A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg. Helyszínelők dolgoznak a robbanás okának megállapításán.

Szergej Akszjonov, a Krím vezetője késő délután bejelentette, hogy a közúti forgalom részlegesen újraindult a hídon. Később a félszigetről Oroszországba járatokat közlekedtető vasúttársaság közölte, hogy az első vonatok is elindultak a híd érintésével Moszkva és Szentpétervár felé.

 Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánybizottságot állított fel az incidens okainak megállapítására. A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé a történtekért. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint „orosz nyomon” kell elindulni. Az elnöki hivatal honlapján közzétett állásfoglalásában Podoljak azt írta, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra. Elmélete szerint a történtek az orosz hadsereg és az FSZB közti hatalmi harcra utalnak.

Az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigettel összekötő hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is.

A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.

A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.