Pánik nincs, de még lehet

Az ECOFIN-ülés előtt, a múlt héten az Európai Bizottság megvitatta azt az ötpontos tervet, amelyet Andris Piebalgs energiaügyi biztos ismertetett. „A jelenlegi magas olajárak aggodalomra adnak okot, nem csak azért, mert az unió polgárainak társadalmi jólétét veszélyeztetik, hanem mert a gazdasági növekedésre is hatással vannak, és emiatt a lisszaboni célok elérését veszélyeztetik” – mondta a biztos. Az EB ötpontos terve az energiaszükséglet csökkentésére összpontosít. Az EU kormánya elfogadta az épületek öko-design direktíváját, 2005 júniusában kidolgozta az energiahatékonyság zöld könyvét, amit 2006-ban egy konkrét akcióterv követ, ennek feladata lesz kijelölni azokat a helyeket, ahol az energiatakarékosság a leghatékonyabban megvalósítható. A magas olajárakra adott közép- és hosszú távú választ az alternatív energiaforrások használatára való áttérés jelenti. Növelni kell az olajpiac átláthatóságát, a változások előrejelzésének pontosságát, hogy ezzel a spekulatív áremelkedést meg lehessen előzni.

Noha a prioritást az alternatív energiaforrások jelentik, rövid és középtávon növelni kell az olajtartalékokat, több feldolgozó kapacitást kell kialakítani. A váratlan helyzetekre úgy kell készülni, hogy a reakció sokkal hatékonyabb legyen, ideértve az olajtartalékok felhasználását is. Az EU törvényei alapján az összes tagállamnak rendelkeznie kell 90 napi fogyasztásra elegendő sürgősségi tartalékkal. Ez az amerikai stratégiai olajtartalékok megfelelője, mennyiségben azonban Európa jóval többet tartalékol, mint az USA.

A manchesteri ECOFIN-értekezleten a miniszterek úgy foglaltak állást, hogy nem tartják jó megoldásnak az adócsökkentést a magas üzemanyagárak elleni fellépésként, mert ez csak hátráltatja a piaci alkalmazkodást a kialakult helyzethez. Az érvelés szerint az olajtermékekre vonatkozó adók csökkentése csak növelné a keresletet, márpedig a cél éppen a kereslet csökkentése.

Ennek ellenére Lengyelország elsőként jelentette be, hogy már ezen a héten csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját. Magyarország is előrehozza az áfacsökkentést, hogy lefaraghassa a benzinárakat. Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint megfontolásra érdemes a menchesteri állásfoglalás, de most fontosabb a magyar gazdaság, az emberek érdeke. A kampánylázban égő Németországban a szociáldemokraták a kőolajtartalékok megcsapolásával akarják lejjebb nyomni a benzin árát.

A francia kormány extraadót vet ki az olajtársaságokra, ha nem csökkentik a benzinkutaknál megvásárolható üzemanyag árát. Thierry Breton pénzügyminiszter e héten találkozik az ügyben az olajipar képviselőivel. „Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a parlamentben szavazásra bocsátunk majd egy, a speciális helyzet igényelte különadót” – mondta. Nyilvánvaló, hogy a párizsi lépés is ellentétes az EB kérésével: a tagállamok tartózkodjanak a benzinárat befolyásoló egyedi akcióktól.

Több tagországban utcai demonstrációk is várhatók, s ez is lépéskényszerbe hozza a kormányokat. Belgiumban taxisok és teherautók lezártak egy autópályát és megakadályozták, hogy a szállítók hozzáférjenek Liege kikötői olajtermináljaihoz.

Nagy-Britanniában tűnik a legkomolyabbnak a helyzet. Már hétfőn erősödő felvásárlási hullámról és egyes helyeken akadozó ellátásról számolt be számos brit üzemanyag-forgalmazó. Londonban és a többi nagyvárosban hosszú sorok álltak a benzinkutaknál.

A közúti árufuvarozók üzemanyagár-letörésre alakult érdekképviseleti csoportja, a Fuel Lobby mától háromnapos országos tiltakozó akciót tervez, ha a kormánynyal nem sikerül megállapodni a példátlan benzin- és kiskereskedelmi árak csökkentésének módjáról. A Fuel Lobby kamionok százaival lépésben haladó menetet szervez a Londont a Heathrow repülőtérrel és Walesszel összekötő M4-es autópálya szinte teljes hosszára. A teherautósok megpróbálják eltorlaszolni a délkelet-angliai Dover kikötőjét is.

Híreik szerint a francia kamionos szervezetek a szemközti Calais kikötőjében tervezik ugyanezt, vagyis ebben az esetben leállna a fő átkelő útvonalon a kompközlekedés. (m, ek, ú)