Oroszország kiugrik a határszerződésből, Tallinn sajnálja

Nem enyhül a feszültség a friss uniós tag Észtország és a nagy szomszéd között, Oroszország ugyanis a múlt héten bejelentette: nem nyújtják be a parlamentbe jóváhagyásra az észt–orosz határszerződést. Az észt külügyminisztérium kifejezte sajnálkozását, s rámutatott: az észt fél jó szándékáról tett tanúbizonyságot, hiszen a május 18-án aláírt megállapodásokat az észt parlament már június 20-án ratifikálta is. Moszkva azzal indokolta döntését, hogy az észt törvényhozás Oroszország számára elfogadhatatlan kitételeket illesztett az azokat becikkelyező törvénybe a ratifikálási eljárás során. Konkrétan: a becikkelyező törvénybe Észtország szovjet megszállására utaló szövegrészt illesztett. (Az oroszok nem ismerik el, hogy a Szovjetunió annektálta a balti államokat, hanem önkéntes csatlakozásnak minősítik bekebelezésüket.)

Az igazságos tartozik: Észtországban is sokan ellenezték az ilyen megállapodást Moszkvával. Egyesek szerint a törvényhozás az észt alkotmányba ütközően ratifikálta a határszerződést. Ennek értelmében ugyanis Észtország lemond területének azon részéről, amelyet a szovjet megszállás elején, az 1940-es években elvettek tőle, majd az Orosz Föderációhoz csatoltak, és ahonnan – eltérően Észtország többi részétől – a Szovjetunió felbomlása után sem vonultak ki a megszálló csapatok.

Az orosz uralom alatt lévő észt terület 2330 négyzetkilométer, ami az ország egész területének 5,2 százalékát teszi ki. Becsült értéke az ingatlanpiacon legalább 15 milliárd észt korona (kb. egymilliárd euro), nem számítva bele a területen található ásványi kincseket (üveggyártásra alkalmas homok, kerámiaagyag, bauxit, olajpala és a májusban napvilágra került adatok szerint olaj is).

Jogi szakértők szerint törvényellenessé az teszi a határmódosítást, hogy az észt alkotmány több cikkelye sem engedi meg az ország területe bármely részének elajándékozását. A legfontosabbik, a 122. cikkely kimondja: „Észtország szárazföldi határait az 1920. február 2-án kötött Tartui Békeszerződés és egyéb államközi egyezmények állapítják meg, tengeri és légi határait nemzetközi szerződések alapján rögzítik”. A cikkely nyelvi és jogi elemzése kimutatta: a Tartui Békeszerződés kifejezetten az észt–orosz határra, míg az „egyéb államközi egyezmények” kifejezés Észtország más határaira vonatkozik.

Az észt kormány elsősorban az oroszokkal való jószomszédi viszony ápolásának fontosságával indokolta a törvénysértő lépést és a szavazópolgárok véleményének semmibevevését. A legkülönbözőbb közvélemény-kutatások szerint ugyanis a megkérdezettek 71–82 százaléka támogatja a Tartui Békeszerződésben megszabott országhatárt. A legtöbb észt számára egy tragédia megduplázását jelentette a június 20-i ratifikálás: 65 éve, ugyanazon a napon, június 20-án szállták meg a szovjet csapatok az Észt Köztársaságot. A lakosság körében nőtt az EU-ból való kiábrándultság is: az unió külső határáról lévén szó, az észtek erős támogatásra számítottak Brüsszeltől. Ehelyett az EU a szerződés aláírására ösztönözte Tallinnt.

Moszkva szerint most az észt térfélen pattog a labda, Tallinnak kell lépnie. Az orosz fél tegnap azt közölte észt partnerével, hogy lépéseket tesz a május 18-án aláírt megállapodásban vállalt „nemzetközi kötelezettségek érvénytelenítése felé”. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország felmondja a határszerződést, és az ügy újratárgyalására lesz szükség.

A szerző tallinni munkatársunk