Nincs különalku a britekkel

Brüsszel/Valletta. Az Egyesült Királyság nem tárgyalhat kü-lön és nem is köthet különal-kukat az uniós tagállamokkal, az EU egyként és egységesen fog fellépni a brit kilépéséről szóló tárgyalásokon – áll ab-ban a szövegtervezetben, amelyet Donald Tusk, az Euró-pai Tanács elnöke készített a kiválási tárgyalásokról szóló iránymutatásként és küldött az államok kormányainak.

A dokumentum leszögezi: „semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás”, vagyis nem lehet részenként megállapodni a kilépés feltételeiről. Tusk tárgyalási iránymutatása az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatáról úgy fogalmaz, hogy arról majd csak akkor lehet megállapodni, ha a kilépő ország már nem tagja az uniónak, a megállapodás előkészítése mindazonáltal már a kiválási tárgyalások második szakaszában megkezdődhet, ha az első fázis megfelelően halad. Donald Tusk emlékeztette a tagállamokat: arra is fel kell készülni, hogy a kilépési tárgyalások kudarccal végződnek. A 9 oldalas javaslat rámutat, a britek döntése a kilépésről bizonytalanságot kelt, és zavarokat okozhat, főleg Nagy-Britanniában, de az EU többi országában is. A tervezet megerősíti az Európai Tanács korábbi döntését, hogy az EU szoros partnerségre törekszik, a megállapodásnak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia, nem lehet „kimazsolázni” az egységes piac egyes elemeit, és az Egyesült Királyság az unión kívül nem élvezheti ugyanazokat a kiváltságokat és jogokat, mint a tagok. Az iránymutatásban az áll: a tárgyalások célja, hogy a kilépés folyamata rendezett legyen.

A tárgyalásokon kiemelt kérdésként kezelik az Egyesült Királyságban és az unióban élő uniós és brit állampolgárok jogainak és jogállásának ügyét. Erre kikényszeríthető és nem diszkriminatív garanciákat kell alkotni – áll a dokumentumban. Nem hagy kétséget az iránymutatás afelől, hogy az Egyesült Királyság kilépésével London elveszíti minden olyan egyezményből fakadó jogait és kötelezettségeit, amelyeket az Európai Unió kötött. Az ilyen nemzetközi megállapodások a jövőben csak az EU 27 tagjára vonatkoznak majd. A Máltán tartózkodó Donald Tusk tegnap négy dolgot emelt ki: az állampolgárok jogainak rendezését, a jogi vákuum kialakulását az uniós jog hatályának megszűnése nyomán az Egyesült Királyságban, a brit és uniós pénzügyi vállalások teljesítését, valamint azt, hogy „rugalmas és kreatív” megoldást kell találni az ír–észak-ír határ helyzetére, miután a brit kilépéssel az ír szigeten az unió külső határa fog húzódni. Ha e 4 területen sikerül haladást elérni, akkor kezdődhet meg az egyeztetés a „válás” utáni viszonyról – húzta alá Tusk.

Hivatalosan is versenybe szállt Luxembourg a jelenleg Londonban működő Európai Bankhatóság új székhelyéért, a szervezetnek ugyanis költöznie kell majd az Egyesült Királyság uniós kilépésével – jelentette be Xavier Bettel kormányfő, azzal érvelve, hogy a jog szerint országának kell befogadnia az intézményt. Luxembourg mellett szól, hogy már most is fontos pénzügyi központ, több uniós ügynökségnek itt van a székhelye, például az Európai Beruházási Banknak, ráadásul közel is van az unió fővárosának számító Brüsszelhez. A 27 bennmaradó állam mindegyike bejelentkezett már a banki szabályokat koordináló intézmény, illetve a szintén Londonban működő és költözni kényszerülő Európai Gyógyszerügynökség székhelyéért.