Német alkancellár: Putyin nem győzött az „energiaháborúban”

A Zöldek politikusa az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta eltelt egy év energiapiaci fejleményeit értékelve az ntv hírtelevíziónak azt mondta, hogy „ha úgy vesszük, hogy Putyin egy energiaháborúval akarja térdre kényszeríteni Németországot és Európát, akkor ki kell jelentenünk, hogy Putyin mindenesetre nem győzött”.

Ugyanakkor „korai lenne azt állítani, hogy mi győztünk, mert még mindig érzékeny helyzetben vagyunk” – tette hozzá Habeck.

Kifejtette, hogy az energiaellátás biztonságával összefüggő folyamatok ellenőrizhetővé váltak, és az ország sokkal jobban vészeli át a telet, mint ahogy az évszak elején gondolni lehetett. Az infrastruktúra fejlesztésével ugyan van még munka, és a beszerzési forrásokat is stabilizálni kell, „de nagyon jól állunk” – mondta a miniszter.

Arra a kérdésre, sikerült-e megakadályozni, hogy az orosz elnök németországi energiaeladásokból származó pénzt használjon fel az Ukrajna elleni háború finanszírozására, azt mondta, hogy „ezt így még nem lehet kijelenteni”, mert német cégek ugyan már nem vásárolnak orosz gázt, de meglehet, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó külföldi terminálok révén jut még valamennyi Németországba.

A legfontosabb a kőolaj árának csökkentése, mert az összes ismert adat alapján ez sújtja leginkább Oroszországot – tette hozzá Robert Habeck az orosz olaj kereskedelmére bevezetett nemzetközi és EU-s korlátozásokra utalva.

Az infláció és az energia árának németországi emelkedéséről szólva hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni háborúval összefüggő drágulás már enyhül, és várhatóan 2024 tavaszára az inflációt is sikerül „visszanyomni normális szintre”.

A következő, ősszel kezdődő fűtési szezonnal kapcsolatban elmondta, hogy a földgázellátásban a kiinduló helyzet sokkal jobb, mint tavaly, mert a fölgáztárolók valószínűleg nagyjából 60 százalékos töltöttséggel zárják a tavaszig tartó 2022–2023-as szezont – szemben az egy évvel korábbi 25 százalék körüli szinttel –, és időközben több LNG-terminált is építettek. Ugyanakkor az orosz gázimport leállt, és a folyamatok alakulását az időjárás és a fogyasztói magatartás is nagyban meghatározza – fejtette ki a politikus, megjegyezve, hogy továbbra is takarékos földgázfelhasználásra, a fogyasztás visszafogására van szükség.

Németország az ukrajnai háború előtt a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországgal szemben bevezetett EU-s büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A kormányzati adatok szerint az orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni a diverzifikációval, új beszerzési források bevonásával. Az első számú importpartner – azaz Oroszország – helyére Norvégia lépett, és alig egy év alatt felépítették az ország első három tengeri LNG-terminálját.

A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtöki jelentése szerint a földgázellátás stabil, a tárolók töltöttsége 71,43 százalékos, és a fogyasztás az időjárási hatásoktól megtisztított adatok alapján az utóbbi héten 15,3 százalékkal csökkent a 2018-2021-es időszak átlagához képest.