Nem téma a költségvetés

London. Kötetlen csúcstalálkozót tartanak holnap az unió állam- és kormányfői. Az elmúlt napokban több, a csúcshoz időzített nyilatkozat látott napvilágot, így például a soros elnöki tisztséget betöltő Tony Blair brit kormányfőé és José Manuel Barroso EB-elnöké.

Blair újságírók előtt azt mondta, nem biztos, hogy idén megszületik az alku a következő EU-költségvetésről; az informális csúcs napirendjén nem szerepel a konkrét költségvetési megállapodás. Kijelentette: Londonban az irányokat kell meghatározni a finanszírozási kérdésekben és a globalizációs kihívásokra adandó uniós válasz ügyében, a konkrétumok pedig ennek alapján majd a decemberi találkozón kerülnek terítékre.

Barroso viszont azért is szeretné előmozdítani a 2007–2013 közötti keretköltségvetéséről szóló tárgyalásokat, mert érzékeli: az új tagállamok szempontjából jelenleg ez a legfontosabb téma. Az EB elnök kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelyet megküldött Blairnek is. Ebből újságírók előtt elsőként azt emelte ki, hogy a kohéziós politika terén új megközelítésre van szükség. El kell érni, hogy az itt kifizetett pénzek legalább 60 százalékát a tagállamok a versenyképesség növelésére fordítsák. ĺrország példája is azt mutatja, sokkal jobban járnak, sokkal gyorsabban fejlődnek azok a felzárkózni akaró országok, amelyek a kutatás, az oktatás területére összpontosítják a fejlesztéseket, nem pedig az infrastruktúrára. Ami a közös mezőgazdasági politika, a CAP jövőjét illeti (a júniusi EU-csúcson ez okozta a legfőbb vitát, mert a britek idejétmúltnak, túl költségesnek vélik, az EU legnagyobb agrártermelőjének számító Franciaország viszont körömszakadtáig védi), Barroso úgy foglalt állást: a megkötött megállapodásokat be kell tartani, azaz 2013-ig a CAP működése szabályozott. 2009-től viszont évi egy százalékkal lehetne növelni azokat a forrásokat, amelyek – a CAP keretén belül – a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása helyett vidékfejlesztésre szolgálnak. Ez a módosítás szintén a versenyképességet, a gazdasági növekedést segítené. Egyben közölte, mindenképp szükség van az EU-költségvetés teljes felülvizsgálatára, hogy azt is modernizálni lehessen. Ez az újragondolás szintén 2009-ben kezdődhetne el.

Ugyancsak a csúcs elé időzítve adott érdekes interjút hétfőn Barroso a The Timesnak. Alapgondolata: az EU semmivé enyészik, ha nem tud megfelelni a globalizáció kihívásainak, hanem behódol a protekcionizmusnak és az idegengyűlöletnek. Felszólított mindenkit, aki civilizáltan, ésszerűen gondolkodik, szálljon szembe a populizmusnak a szabadpiacot ellenző formájával, és fogadja el a globalizációt, ahelyett, hogy erőddé változtatná Európát. Szerinte bizonyos fajta populizmus kezd megjelenni a jobb- és baloldalon egyaránt. „Mivel ez piacellenes, ellene van azoknak az intézményeknek is, amelyeket megteremtettünk, és ellene van bizonyos értékeknek, például a toleranciának, mert bizonyos fajta idegenellenesség is kezdi felütni a fejét.” Jóllehet szavainak fő címzettje egyértelműen Franciaország volt, Barroso hangsúlyozta: a probléma széles körű. Az EB-elnök úgy gondolja: a globalizáció és az erre adott válasz új létértelmet adhat az EU-nak, amelynek eredeti létjogosultságát – annak megakadályozását, hogy Németország néhány évtizedenként megtámadja Franciaországot – az uniós polgárok már nem tekintik időszerűnek. (mti, ú)