Nem a lex Benešre

Prága. A cseh parlament felsőháza tegnap elutasította az Edvard Beneš (1884–1948) volt csehszlovák elnöknek az állam érdekében kifejtett tevékenységét méltató törvény javaslatát, amelyet szociáldemokrata és kommunista képviselők egy csoportja terjesztett elő. A szenátus döntése szerint nem lehet törvénybe foglalni a múlt értékelését, s kötelezővé tenni azok számára is, akik nem értenek vele egyet. Ez ellentétes lenne az általános emberi szabadságjogok listájával, amely a cseh alkotmány része. A szenátus döntését a képviselőház – amely egy hónapja a javaslatot megszavazta – még felülbírálhatja. Ilyen esetben a törvény akkor lépne életbe, ha Václav Klaus államfő aláírná. Klaus ez ügyben ugyan még nem nyilatkozott, de a törvényjavaslatot már nyilvánosan bírálta, s feleslegesnek minősítette. A szenátorok nem tagadták Beneš érdemeit, de többen rámutattak arra, hogy az 1938-as müncheni egyezmény idején, valamint 1948 februárjában, a kommunista hatalomátvétel napjaiban vitatható szerepet játszott. Csehszlovák államfőként Beneš írta alá azokat a törvényeket, amelyek alapján a szudétanémeteket és magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották jogaiktól, vagyonuktól, és kitelepítették őket.