Mindenütt más szabályok

Brüsszel. Kétmillió kábítószerfüggő az unióban, évi nyolcezer haláleset. Az EU akciótervet dolgozott ki, amely jobban összehangolja a tagállami drogstratégiákat.

Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és illetékes biztosa a napokban utalt arra, hogy a tagállamok önmagukban képtelenek megbirkózni a drogkérdéssel, miközben „történelmi szintet ért el a kábítószer-fogyasztás, különösen a fiataloknál”. A tagállamközi tanács elfogadta az EB-ben már korábban jóváhagyott 2005–2008-as cselekvési tervet. Azaz kezdődhet (újra) a szokásos, más területekről is jól ismert EU-kirakós: miközben a kábítószerfajták tilalma, használati szabályozása, büntetőjogi vonzata mindenütt más és más, Brüsszel próbál valamilyen rendet kialakítani a huszonötféle keretből. Ennek szükségességét maguk az európaiak is érzik – az Eurobarometer felmérése szerint 71 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU vegye kézbe a drogprobléma kezelését.

A számadatok megdöbbentőek. Az Európai Kábítószerügyi és Addiktológiai Megfigyelőközpont (EMCDDA) tavalyi jelentése szerint a 15 és 34 év közötti európai fiatalok egy-tíz százaléka már kipróbálta a kokaint, és körülbelül a felük a mai napig rendszeres fogyasztó. Egyre több tizenéves szív marihuánát: a cannabis a leginkább elterjedt kábítószer Európában, minden öt felnőttből egy már legalább egyszer kipróbálta. A fiatalok öt-tíz százaléka az utóbbi egy évben élt marihuánával. Növekszik az ecstasy-fogyasztás: a cannabis után ez a második legnépszerűbb drog Európában, különösen az éjszakai életben. Főleg a kemény drog az oka a HIV/ AIDS-megbetegedéseknek, a fertőző májgyulladásnak (hepatitis C) és az ezekből fakadó évi nyolcezer halálesetnek az EU-ban. A cselekvési terv fő célja, hogy jelentősen csökkentse a kábítószer-fogyasztók számát, valamint a droghasználattal és -kereskedelemmel összefüggő károkat. A kulcskifejezések: megelőzés, nevelés, további kutatás (például a szintetikus kábítószerek hatását illetően), a gyártókapacitások felszámolása, az alapanyag-útvonalak elvágása, a törvényi tilalom következetes érvényesítése.

Ahány kábítószer, annyiféle probléma. A szintetikus drogokat – ezekből az unió huszonötnek a használatát kíséri figyelemmel – olyan fiatalok fogyasztják, akik jó társadalmi környezetből kerülnek ki. Vagyis a megelőzés-nevelés szerepe más, mint a társadalom peremére szorult függőknél. A heroinról közismert, hogy útja az afganisztáni ültetvényekre vezethető vissza. Ezért Brüszszel öt évre elosztva egymilliárd euróval támogatja, hogy az ottani termelők alternatív művelésre álljanak át. A kokain Dél-Amerikából, az Andok vidékéről érkezik, és a közös vámpolitika feladata, hogy segítse a szállítmányok lekapcsolását. Szintén Dél-Amerikából, valamint a karibi térségből és Afrikából jön a marihuána, míg Marokkóból a hasis.

Teljesen külön eset az ecstasy: az amfetaminszármazék tabletta gyártását illetően az EU már önellátó, az alapanyagot viszont kívülről hozzák be. A múlt év végén elfogadott EU-importszabályozás engedélyhez köti egy sor, az ecstasy készítéséhez felhasználható vegyszer behozatalát. Kötelezi az importőröket, hogy pontosan dokumentálják és feliratozzák a behozott anyagokat, felügyeli az alapanyagok mozgását az unión belül, és megerősíti az ellenőrzéseket. A kérdéses anyagokat azért nem lehet egyszerűen betiltani, mert törvényesen is felhasználják őket, például a gyógyszeriparban.