Mindenki mást vár a bonni értekezlettől

Az Északi Szövetség erői tegnap reggel behatoltak Kunduzba, a tálibok utolsó észak-afganisztáni erősségébe, s ellenőrzésük alá vonták a várost – jelentette be kabuli sajtóértekezletén Abdullah Abdullah, a szövetség külügyminisztere. Hozzáfűzte, hogy kisebb ellenállás tapasztalható még a várostól tíz kilométerre nyugatra fekvő Sar-Dara környékén. A Mohammad Daud tábornok vezette csapatok szóvivője ugyanakkor Talikanban azt közölte, hogy Kunduz központjában egyelőre folytatódnak a harcok, mivel a tálib harcosok egy része nem hajlandó megadni magát.

Útnak indult Afganisztán felé a német katonák első csoportja. Három Transall óriásgépen 26 tonna, a közép-ázsiai országban állomásozó amerikai csapatoknak szánt felszerelés és tucatnyi német katona utazott a törökországi Incirlikbe. Az ottani NATO-támaszpontról amerikai gépek viszik tovább a rakományt Kabulba. A Luftwaffe kötelékébe tartozó Transall repülőgépek ingajáratban közlekednek Ramstein és Incirlik között; a német–amerikai légihíd helyi forrás szerint két hónapig fog működni. Az ezredparancsnok elmondta: a légierő főnökségétől érkezett parancs értelmében német katonák csak Incirlikig kísérik a szállítmányokat, Afganisztán nem szerepel a parancsban, legalábbis egyelőre nem.

Berlin nem követ önös érdekeket

Az afganisztáni monarchisták szóvivője tegnap óva intett attól, hogy hazájában az Északi Szövetség egyszínű kormánya váltsa föl a tálibok rezsimjét, mert az újabb vérengzésekhez vezetne. Amin Farhang, aki a ma kezdődő bonni ENSZ-értekezleten az emigrációban élő Muhammad Záhir Sah exkirályt képviselő delegációt vezeti, elengedhetetlennek nevezte ENSZ-csapatok jelenlétét Afganisztánban. Mint mondta, örömmel látna a kéksisakosok között német katonákat is. Ezt azzal indokolta, hogy Németország egyike azon kevés országnak, amelyek nem követnek önös érdekeket az ázsiai országban. „Csak egy erős ENSZ-kontingens jelenléte teremtheti meg a feltételeit annak, hogy az afgán nép – az alkotmányozó nemzetgyűlés, a Loja Dzsirga összehívása révén – saját maga dönthessen a jövőjéről. Egy ilyen nemzetgyűlésnek demokratikus bázisa volna” – tette hozzá. Nyilatkozott az Északi Szövetségben tömörülő mudzsahidek berlini nagykövetségének tanácsosa, Abet Nadzsib is. Főnökével, az ENSZ által ma is Afganisztán törvényes államfőjének tekintett Burhanuddin Rabbanival ellentétben a diplomata kijelentette: ha a kormány szükségesnek látja, szó lehet ENSZ-csapatok afganisztáni állomásoztatásáról. (Rabbani tegnap nagyon szkeptikusan nyilatkozott a bonni értekezlet eredményességét illetően.) Nadzsib az Északi Szövetség nevében hajlandónak mutatkozott arra is, hogy megossza az USA támogatásával visszanyert hatalmat más erőkkel. Egyben ígéretet tett arra, hogy az Északi Szövetség küldöttsége elfogadja a bonni értekezlet minden határozatát.

London: bizonyítékok kellenek

Bármilyen katonai akció Afganisztán után, más ország ellen, bizonyítékokon kell hogy alapuljon – szögezte le a brit kormányfői hivatal azokra a hírekre válaszként, amelyek szerint küszöbön áll Szomália, Szudán és Jemen megleckéztetése. A Sunday Times washingtoni és londoni illetékesekre hivatkozva azt jelentette, hogy a két szövetséges Szomáliában, Szudánban és Jemenben fontolgat támadást „bin Ladennel kapcsolatban álló célpontok” ellen. A brit védelmi minisztérium szóvivője némileg kisebbíteni igyekezett a lapértesülés jelentőségét, de nem zárta ki a benne foglaltakat.

Geoff Hoon brit védelmi miniszter cáfolta azokat a feltételezéseket, miszerint a készenlétbe helyezett brit szárazföldi erők bevetésére azért nem került sor, mert Washington és London között nézetkülönbségek vannak a háború céljait illetően. A brit kormány a szárazföldi katonák bevetéséről csak a bonni összafgán tanácskozás után fog dönteni. (m, o, ú)

Iszlámra áttért olasz nagykövet

Róma. A Corriere della Sera úgy tudja, hogy az olasz külügyminisztérium hazarendelte az iszlám vallásra áttért rijádi nagykövetét, akiknek ügyét azonban a tárca egyelőre nem kívánja kommentálni a sajtónak. Az 59 éves Torquato Cardilli, Olaszország szaúd-arábiai nagykövete november 16-án, az iszlám böjthónap, a ramadán küszöbén váratlanul áttért az iszlám vallásra. Erről két rijádi napilap is tudósított, az olasz sajtó is onnan értesült a dologról. A diplomata cselekedetéről Rómában senki semmit nem tudott előre, s a külügy szerint az ő „személyes választásáról” van szó. (MTI)