Mindenki kihasználta és becsapta őket

Amerikai légidesszantosok és kurd pesmergák Észak-Irakban Reuters-felvétel „Törökország tiszteletben tartja a szomszédos Irak szuverenitását és állami egységét, de fel kell készülnie az onnan várható menekülthullámra, ezért kért felhatalmazást a parlamenttől, hogy katonailag megszálljon egy vékony határsávot Irakban” – írta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a konzervatív amerikai The Wall Street Journal európai kiadásában (WSJE). Erdogan igyekezett megnyugtatni az amerikai és az európai kormányokat, hogy Törökország nem akar hadat viselni Irakban, nem áhítozik szomszédja ásványi kincseire, de nem felejtheti el, hogy a legutóbbi Öböl-háború után félmillió iraki menekült Szaddám bosszúja elől Törökországba.

TÖRÖK AGGODALMAK

„Ankara meg akarja előzni ennek megismétlődését, a Kurd Munkáspárt terroristáinak a behatolását és hatékony humanitárius segítséget akar nyújtani a menekülteknek, ezért döntött a korlátozott megszállás mellett teljes együttműködésben az USA-val, valamint a térségben levő kurd csoportokkal”.

Zalmay Khalilzad amerikai elnöki megbízott biztosította Törökországot, hogy az észak-iraki kurdok nem foglalják el egyoldalúan az olajban gazdag Kirkukot, mert a szövetséges erők ellenőrzése alatt állnak, és a koalíció nem fogja ezt nekik megengedni. Az AP szerint Khalilzad hétfőn az ankarai külügyminisztériumban folytatott tárgyalásokat, ott tette a török kormány megnyugtatását célzó kijelentést. Törökország attól is tart, hogy az észak-iraki kurd fegyveresek a visszavonuló iraki hadsereg helyére nyomulva, hatalmukba kerítik az olajban roppant gazdag Kirkukot és Moszult. Ankara azért viszolyog egy ilyen fejleménytől, mert lehetségesnek tart egy olyan, fordulatot, hogy az észak-iraki kurdok, az olajjövedelmekre alapozva, kikiálthatják önálló államukat. Ebben az esetben követendő példává válhatnának a Törökország délkeleti részén élő kurdok számára, akiknek majdnem két évtizedes törökellenes fegyveres harca csak nemrégiben fejeződött be.

KURDOK EZERÉVES ÁLMA

A kurd vezetők egyelőre nem nyilatkoztak a nélkülük folyó amerikai– török alkudozásról. Az Irakban élők az első Öböl-háborútól is önálló államot, legalább is széles körű autonómiát reméltek. Egyébként a kurdok ezeréves álmát a saját államról már hétszáz éve akadályozzák (főleg) a törökök. Akik szerint kurdok nincsenek is, legföljebb „hegyi törökök” vannak. A másik nagy akadályozó, Irán szerint se nagyon léteznek kurdok, elsősorban moszlimok ők, akik se nem arabok, se nem törökök, se nem perzsák ugyan, de ez még nem ok arra, hogy kurdok lehessenek. A zavart azonban nemcsak a szomszédok, hanem maguk a kurdok is okozzák: mindig mindkét oldalon egyszerre harcoltak, egy részük a törökök vagy az irániak ellen, más részük a törökök vagy az irániak mellett. Ha nem külső zsoldban kerültek egymással szembe, akkor maguktól ölték egymást a különféle kurd frakciók. A törzsi, sőt nyelvi megosztottságukat minden szomszéd és külső hatalom kihasználta. A kurd történelem minden egyes fejezetének három része van. 1. Megígérik nekik, hogy most tényleg szabadok lesznek. 2. Erre a kurdok harcba lépnek, sokszor ők végzik el a legpiszkosabb hadimunkát (több népirtást is), egy részük a későbbi győztes, más részük az éppen vesztes oldalon. 3. Mindkét oldal sorsára, sőt veszni hagyja a kurdokat.

KURDISZTÁN 25 MILLIÓS LEHETNE

Jelenleg Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában élnek nagy számban, e területek összevonásából minden további nélkül létrejöhetne egy önálló, huszonötmillió lakosú Kurdisztán. 1920-ban az akkori nagyhatalmak meg is ígérték ezt. Ám a felsorolt államok nyilván hallani sem akarnak arról, hogy területük egy részéről lemondva megengedjék Kurdisztán létrehozását. A török helyzet a legkeményebb, van olyan becslés, hogy minden negyedik török lakos kurd. Ankara számára semmi nem fontosabb, mint Kurdisztán „megelőzése”. Ha ez a veszély egyáltalán felmerül, Törökországot nem érdekli többé se a NATO, se az EU, de még Amerika és a dollármilliárdok sem.

BELENYUGODTAK?

A török számítás most is beválhat, de azért jelenleg kicsit más a helyzet. A szemben álló kurd frakciók most együttműködnek. Az iraki kurd vezérek nem győzik ismételgetni: belenyugodtak geopolitikai fogságukba, önálló állam helyett beérik etnikai-területi autonómiával. Irakban ezt valószínűleg meg is kapják. Ám több mint kétséges, hogy kapnak-e ilyet Iránban, Szíriában és főleg Törökországban, ahol még a kurd beszéd is tilos volt két évvel ezelőtt. Bármennyire elcsépelt: a kurdkérdés olyan puskaporos hordó, amely hat külön alháborút robbanthat ki Irakban és környékén. (MTI, TASR, NOL)