Mi történt Szaddámmal?

Tény, hogy a biztonságát szinte paranoiásan féltő bagdadi rezsimet ismerve, egyáltalán nem különös, ha az elnök mélyen a föld alatt lévő bunkeréből intéz lelkesítő beszédet népéhez.

Az iraki elnök, akinek április 28-án lenne 66. születésnapja, 2001 januárja óta nem jelent meg hús-vér valóságában a nyilvánosság előtt, televíziós szereplései azonban március 20-ig, a háború kezdetéig rendszeresek voltak. Március 20-án hajnalban, az első nagy amerikai légicsapást követően, a nemzethez televízión keresztül felhívást intézett, majd utána nem sokkal később még egy alkalommal megjelent a televízió képernyőjén. Azt követően azonban már csak „megbízottai” révén küldött lelkesítő, további harcra, sőt szent háborúra buzdító üzeneteket népéhez.

Eltűnése a sorsával, illetve egészségi állapotával kapcsolatos újabb találgatási hullámot indított el. Elterjedtek olyan hírek, hogy agyvérzést kapott, más értesülések pedig halálhírét költötték.

A kedd este az iraki televízióban az iraki tájékoztatási miniszter által ünnepélyesen beolvasott elnöki üzenetben ismét nem fukarkodott a győzelem ígéreteivel. Dzsihádra, szent háborúra szólított fel az agresszorokkal szemben, akik az iszlám vallás, a jó és becsületes emberek ellen támadtak. Közeli győzelmet jósolva, követendő példaként említette az irakiak számára az amerikai és brit erőkkel Dél-Irakban, Bászra, Násziríja és Umm-Kaszr környékén keményen szembeszálló iraki egységeket.

A beszéd elhangzása azonnal heves reakciókat váltott ki világszerte. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője szerint függetlenül attól, hogy az iraki elnök él, vagy halott, eltűnése mindenesetre „érdekes” kérdéseket vet fel. Ugyanezt a szót használta Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is. Az Egyesült Államok leghűségesebb szövetségese, Nagy-Britannia fővárosában egyenesen úgy fogalmazott egy kormányilletékes, hogy Szaddám Huszein teljes eltűnése a képernyőről megkérdőjelezi korábbi beszédéinek hitelességét is.

Az amerikai tőzsde újjáéledt kedden, azt követően, hogy Washingtonban hivatalos körökben is célzásokat kezdtek tenni Szaddám Huszein halálának lehetőségére. A Wall Street 0,97 százalékponttal, a technológiai részvények piaca, a Nasdaq pedig 0,53 ponttal ugrott meg kedden.

Az első, Bagdadra mért légi csapásokat március 20-ra virradóra arra a bunkerre mérték a szövetségesek, ahol értesüléseik szerint ott volt Szaddám Huszein és két fia. Logikus, hogy Bagdad erős embere a hadműveletek kellős közepén nem kockáztatja életét nyilvános megjelenésekkel. Az iraki rezsim azonban az elnök televíziós szerepléseinek gyakorlatát mindeddig fenntartotta.

Tény viszont, hogy az elnöki bunkerek nem akármilyen építmények. Egy német építész, aki részt vett Szaddám Huszein egyik bunkerjének építésében, internetes honlapján tudatta, hogy az általa ismert, s az egyik bagdadi elnöki palota alatt lévő, 1800 négyzetméteres luxusbunker falai három méteres vastagságúak, és mintegy 300 Celsius fokos hőmérsékletet állnak ki. Karl Bernd szerint a létesítmény minden rázkódást kibír, kivéve, ha közvetlenül telibe találja egy, a Hirosima ellen bevetettel azonos erejű atombomba. A bagdadi Husszein-palota alatt elterülő gigantikus légópince ugyan 66 millió USA dollárba került, ám építtetőjének bizonnyal megérte az árát: a pince 1991-ben, az öbölháború légitámadásai idején sértetlen maradt. A pincéből két földalatti folyosó vezet ki a Tigris-folyóhoz.

Esser egy interjúban elmondta, nem érez szégyent vagy megbánást amiatt, hogy Szaddám Huszszeinnek tervezett ilyen épületet. „A bunker nem fog megölni meg egyetlen embert sem. Mindössze biztonságot nyújt a NATO-szabványok szerint. Bombabiztos.” Tény, hogy 1982-ben Szaddámot a Nyugat még korántsem tekintette a világ első számú közellenségének. Mi több, akkor benne látták az iráni fundamentalista rezsim ellenlábasát.

Esser cége honlapján hirdeti: a világ bármely részén vállalja földalatti bunkerek, erődítmények tervezését, szállítását és felépítését, s az egyetlen cégként mindezt igény szerint a NATO, az USA, Németország által diktált, illetve a svéd és a svájci szabványoknak megfelelően teszi. (MTI, Index)