„Megacsúcsok” helyett cselekedni kell

Megvédjük a Földet! Johannesburgi rendőrök sorfala az ENSZ-csúcs egyik plakátja előttReuters-felvéteAz Európai Bizottság tájékoztatása szerint Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, aki az EU soros elnöksége részéről képviselte a tizenötöket Johannesburgban elégedett a csúcs eredményeivel. „Megállapodtunk a cselekvési tervben és a fenntartható fejlődés elveiben. Átfogó egyezségre jutottunk, és partneri kapcsolatokat hoztunk létre a szabadkereskedelem, a piacokra való bejutás megkönnyítése, a fejlesztési segélyek növelése, a jó kormányzás és a környezet állapotának javítása érdekében” – sorolta az eredményeket Rasmussen, aki szerint az unió vezető szerepet játszott mindennek az elérésében. A dán kormányfő úgy véli azonban, hogy a „megacsúcsok” ideje lejárt. Az ilyen események a 90-es évek jellemzői voltak, a következő 10 évet viszont a cselekvés évtizedévé kell tenni. Gondoskodni kell az elhatározott feladatok végrehajtásáról, s ehhez hatékony megfigyelési rendszert kell alkalmazni. „A céljaink már megvannak; most az ígéretek teljesítése következik. Eredményeket akarunk” – jelentette ki Rasmussen.

A jelek szerint kissé másként látja Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, aki a konferencia zárónapján úgy nyilatkozott, hogy a jövőben is lesznek még a johannesburgihoz hasonló megacsúcsok. Ezek ugyan szerinte sem nyújtanak kellemes élményt, mert nagyon nehéz őket megszervezni, és eleve csak korlátozott eredményekkel járhatnak. „Mégis szükség van arra, hogy körülbelül tízévenként mindenkit összehívjunk, máskülönben hogyan tudnánk egységesen fellépni?” – jelentette ki. A csúcs eredményeit ugyanakkor Prodi is kielégítőnek nevezte, és azzal is egyetértett, hogy most a kitűzött célok megvalósítására kell összpontosítani a figyelmet. „Nem követhetjük el még egyszer azt a hibát, mint Rio de Janeiróban (az 1992-es első Föld-csúcson), ahol határozott nyilatkozatokat tettünk, de azután késlekedtünk ezek végrehajtásával” – mondta.

Brüsszelben az unió határozott fellépésének tudják be, hogy Kanada és Oroszország is készségét nyilvánította az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozásáról intézkedő kiotói jegyzőkönyv ratifikálására. Ha ez megtörténik, hatályba léphet az 1997-ben elfogadott jegyzőkönyv, amelyben a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az 2008-2012 közötti időszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az ilyen gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest.