Ma választanak a hollandok

Hága/Ankara. A mai holland parlamenti választások előtt a felmérések szerint fej fej mel-lett Mark Rutte és Geert Wil-ders támogatottsága, a két politikus pártja egyaránt 24 képviselői helyet szerezhet a parlamentben. Törökország büntetőintézkedéseket jelen-tett be Hollandiával szemben.

Az utolsó felmérések szerint azonos támogatottságot tudhat magáénak a bevándorlásellenes holland Szabadságpártot (PVV) vezető Geert Wilders és a kormányzó jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) vezetője, Mark Rutte. A közvélemény-kutató cégek felméréseit átlagoló adatok szerint mindkét politikai tömörülés 24–24 képviselői helyet szerezhet a mai parlamenti választásokon. Ezzel mind a Szabadságpárt, mind a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért messze elmarad a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség megszerzésétől a 150 fős holland alsóházban, azaz bármelyik párt nyeri is a választásokat, mindenképpen koalíciós partnert kell találnia a kormányalakításhoz. A kereszténydemokraták (CDA) 18, a baloldali liberális D66 és a környezetvédő GroenLinks 17–17, a szocialisták, illetve a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) pedig egyaránt 13 helyhez jutna, mellettük további közel tucatnyi párt verseng legalább egy képviselői székért az alsóházban.

Éles választási tévévita

Heves szópárbaj és kölcsönös vádaskodás jellemezte a holland parlamenti választások két fő riválisának hétfő esti televíziós vitáját: Geert Wilders megbízhatatlannak nevezte Mark Rutte jobboldali liberális miniszterelnököt, aki szerint viszont káoszba taszítaná az országot, ha Wilders alakíthatna kormányt. A gazdaság, az egészségügy és a bevándorlás kérdéseire összpontosító vitában Rutte úgy vélekedett, Wilders nem kínál valódi megoldásokat a problémákra, csak leegyszerűsítő, populista jelszavakat hangoztat. Utóbbi viszont azt állította, hogy a kormányfő megszegte korábbi választási ígéreteit. „Még mindig rendkívül valós esélye van annak, hogy arra ébredjünk március 16-án, hogy Wilders kapta a legtöbb szavazatot” – jelentette ki a kormányfő. „Ez azt jelentené, hogy az lesz a legnagyobb párt, amelyik a nehézségek idején elmenekül, amely a saját érdekeit helyezi a nemzet érdekei elé” – tette hozzá Rutte, kiemelve, az általa vezetett VVD semmiképpen nem fog koalícióra lépni a Szabadságpárttal.

Büntetnek a törökök

Büntetőintézkedéseket jelentett be Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes Hollandiával szemben a két ország között elmérgesedő diplomáciai viszály új fejezeteként. Az ankarai kormány úgy döntött, nem engedi vissza a szabadságon lévő holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a török követeléseknek, mindenekelőtt annak, hogy kérjen bocsánatot. Ankara ezenkívül felfüggeszti a miniszteri és ennél magasabb szintű kormánytalálkozókat Hollandiával, és nem engedélyezi holland diplomaták repülőútjait Törökországba. „Pontosan azt csináljuk, amit ők is tettek velünk” – fogalmazott a kormányfőhelyettes. Recep Tayyip Erdogan török államfő tegnap kijelentette, nem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni a Törökország és Hollandia között kialakult diplomáciai vitát, és arra figyelmeztetett, hogy Ankara további büntetőintézkedésekhez folyamodhat. Az elnök hozzátette: Törökország az Európai Bírósághoz fordul a külügy- és a családügyi minisztereket sújtó holland korlátozások miatt.

Nem olyan súlyosak, viszont nem helyénvalóak a Hollandia elleni büntetőintézkedések – jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő. „Különösnek találom, hogy Törökországban beszélnek szankciókról, miközben inkább nekünk lenne okunk mérgesnek lenni a hétvégén történtek miatt” – fogalmazott a miniszterelnök, rámutatva: a bejelentett szankciók nem tartalmaznak gazdasági korlátozásokat, ami érthető, mivel Hollandia az egyik legnagyobb külföldi befektető Törökországban. A két ország közötti diplomáciai pengeváltást az okozta, hogy a holland hatóságok szombaton két török minisztert is megakadályoztak abban, hogy részt vegyenek az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás holland kampányrendezvényein.

Belgium szolidáris

A belga hatóságok bejelentették, megtiltották a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniójának genti gyűlését, mert „nem tudták volna biztosítani a rendezvény biztonságát”. Jan Jambon belga belügyminiszter szerint „senki nem szeretné az országba behozni a török politikát, a hatóságok a törvényes kereteken belül mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a közrend, a közbiztonság megzavarását.” A nagyjából 200 ezer fős belgiumi török közösség közel 70%-a Erdogan államfő támogatójának számít. Meg kellene akadályozni az Ausztriában tartandó török kampányrendezvényeket Christian Kern osztrák kancellár szerint, aki úgy látja, hogy a török szavazás többé-kevésbé a demokrácia aláásásáról szól.

Kétségbeejtő, hogy az Európai Unió országai a tagállami szolidaritás mögé rejtőzve az európai értékeket és az emberi jogokat sértő Hollandiát támogatják a szombaton kirobbant diplomáciai konfliktusban – állítja a török külügyminisztérium. A közlemény szerint az unió szelektíven alkalmazza a demokratikus értékeket, az alapvető jogokat, valamint a szabadságjogokat; és miközben párbeszédet szorgalmaz, figyelmen kívül hagyja a diplomácia és a jog mentén folytatott török politikát. A tárca úgy véli, hogy az unió a törökellenes szélsőségeket részesíti előnyben.