Lejárt a szerb elnök mandátuma

Belgrád. Milan Milutinovics szerb köztársasági elnök mandátuma tegnap lejárt, s mivel két nekifutásra sem sikerült megválasztani utódját, az elnöki teendőket hétfőtől ideiglenesen Natasa Micsics parlamenti elnök veszi át. Milutinovics 1997. december 29-én tette le a hivatali esküt, s egy hétre rá, 1998. január 5-én vette át hivatalát elődjétől. A szerbiai alkotmány és a választójogi törvény nem pontosítja, hogy mikor jár le az elnök mandátuma. Belgrádban eddig mindenki azzal számolt, hogy Milutinovics elnöki megbízatása január 5-éig tart. A köztársasági választási bizottság titkára azonban a minap bejelentette, Milutinovics megbízatása mégsem január 5-én, hanem december 29-én jár le, s másnap, december 30-án a parlamenti elnök automatikusan átveszi az elnöki teendők ellátását. A 39 éves Natasa Micic az idén lett Szerbia történelmének első parlamenti elnök asszonya, s egyben hétfőtől ő lesz az ország első – ideiglenes – köztársasági elnöke is. Az alkotmány és az ide vonatkozó törvény nem irányoz elő semmilyen protokolláris tisztségátadást, Micsics asszonynak nem kell letennie a hivatali esküt sem.

Szerbiában három hónapja tartották meg az elnökválasztást, az október 14-i második fordulóban a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot, ezért a szavazás érvénytelen volt. Hasonló volt a helyzet a december 8-án tartott megismételt elnökválasztáson is. Natasa Micsics nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy február 8-áig mindenképpen kiírja az új, megismételt elnökválasztást, amelyet legkorábban egy, legkésőbb három hónapon belül kell megtartani.

Várhatóan az elkövetkező napokban derül ki az is, mi lesz a sorsa a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított Milan Milutinovicsnak. A hágai ügyészség az utóbbi napokban több alkalommal is felszólította Belgrádot, azonnal adja ki őt Hágának, amint lejárt megbízatása és az elnöki tisztséggel járó mentelmi jog hatálya. Zoran Djindjics szerb kormányfő úgy nyilatkozott, Milutinovicsnak mandátuma lejárta után mindenképpen a törvényszék elé kell állnia, a köztársasági elnök pedig azt hangoztatta, hogy nem fél a kiadatástól, mert az ellene felhozott vádak alaptalanok. A hágai ügyészség Milutinovicsot, Nikola Sainovics volt jugoszláv miniszterelnök-helyettest és Dragoljub Ojdanics egykori vezérkari főnököt együtt kívánja a bíróság elé állítani, mert mindannyiuk ellen parancsnoki felelősségük alapján, a koszovói albán polgári lakosság sérelmére 1999-ben elkövetett háborús bűncselekmények miatt emelt vádat a törvényszék. Ez a vád vonatkozott Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfőre is, aki ellen már folyik a per, illetve Vlajko Sztojiljkovics volt szerb belügyminiszterre is, aki időközben öngyilkos lett. Sainovics és Ojdanics önként adta fel magát Hágának, mindketten tagadták bűnösségüket a törvényszéki meghallgatáson.

Közben Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter lemondásra szólította fel Carla Del Pontét amiatt, hogy – szerinte – a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészét tevékenysége során a „szelektív igazság elve” vezérli. Batics Del Ponte szemére veti, csak a szerb háborús bűnösöket akarja bíróság elé állítani, miközben a bosnyák rémtettekkel nem foglalkozik a bíróság. A főügyész asszony „nem fog, nem mer, vagy nem képes” vádat emelni a feloszlatott albán gerillaalakulat, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg parancsnokai, Agim Ceku, Hasim Thaqi és Ramus Haradinaj ellen, noha Belgrád elegendő bizonyítékot szolgáltatott Hágának a bűnösségükről. Batics szerint Carla Del Ponte tétlenségével az említett személyek cinkosává válik. Batics levelében azt is sérelmezi, hogy Carla Del Ponte folyton követeli Milan Milutinovics kiadatását, mintha „ez lenne a világ legfontosabb dolga”.