Lassul az új tagok gazdasági növekedése

Bécs. Az Európai Unió nyolc új közép-kelet-európai tagországában az idén évi 4 százalék alá mérséklődik a gazdasági növekedés üteme, és jövőre sem várható látványos javulás. Ezt állítja legutóbbi elemzésében a bécsi WIIW nemzetközi gazdasági összehasonlító tanulmányokat végző intézet. Ennek ellenére a következő néhány évben folytatódik az új tagországoknak a régiekhez való felzárkózása, az új tagállamok növekedése a jövőben is két százalékponttal haladja majd meg a régiekét.

Az intézet megállapításai szerint a tavalyi év átlagosan 5,1 százalékos gazdasági növekedése az idei év első hónapjaiban lelassult a nyolc új tagországban. Elsősorban a Lengyelországban bekövetkezett romlás miatt mérséklődik az idén a nyolc tagország növekedése, átlagosan 2,5 százalékponttal 3,3 százalékra. Az ok az WIIW szakértői szerint a beruházások érzékelhető lassulása. Szlovákiában és Magyarországon is lassult a GDP növekedési üteme, míg Csehországban és Szlovéniában nagyjából változatlan maradt. A bérköltségek a legtöbb új tagországban emelkedtek a csatlakozás után, gyengítve versenyképességüket. Az infláció – a belépést közvetlenül megelőző átmeneti emelkedés után – stabilizálódott. Az drágulás mindenütt csökkenő tendenciát mutat, sőt néhol alacsonyabbak az árak, mint Ausztriában. Az új tagok valutái felértékelődtek a belépés óta, ami az egyik oka a gazdasági növekedés lassulásának. Mindamellett exportjuk néhány éve folyamatosan emelkedik, ennélfogva kedvezően alakulnak a kereskedelmi mérlegek. A jelentés szerint Szlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak többlete keletkezett az EU-val folytatott kereskedelemben.