Keddtől Magyarországon megszűnik az előzetes letartóztatás felső korlátja a legsúlyosabb bűncselekményeknél

A büntetőeljárási törvény módosítása a Magyar Közlönyben hétfőn jelent meg. A jogszabályt egy héttel ezelőtt a házszabálytól eltérve hozta meg a parlament. A kormányoldal arra hivatkozva indítványozta a módosítást, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt - tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe kerülne. A banda két tagja október elején megszökött a házi őrizetből, néhány nappal később Svájcban fogták el őket.    Az előzetes letartóztatás felső korlátjának eltörlését az alkotmányügyi bizottság szintén azzal indokolta, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára. Eredetileg ez a rendelkezés csak január 1-jén lépett volna hatályba, ám ehelyett a Ház úgy döntött, hogy már a törvény kihirdetését követő napon hatályosul.    A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani.    A parlament arról is határozott, hogy soron kívül kell értékelni egy bíró tevékenységét, ha egy általa tárgyalt per több mint két éve van folyamatban, és az iratok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró hibájából bekövetkezett mulasztás történt.    Soron kívül kell minősíteni az ügyészeket is, ha a soron kívül lefolytatandó eljárásban az iratok megvizsgálására szabott, a felettes ügyész által meghosszabbított határidőt elmulasztja.    A nagyjából 120 paragrafusból álló, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter által jegyzett büntetőjogi salátatörvény számos egyéb változást is bevezet.    Így a jövő évtől kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel - vagyis a Magyarország ellen folytatott kémkedésre meghatározott mértékű szankcióval - büntetik azt is, ha valaki az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács ellen hírszerző tevékenységet folytat egy unión kívüli állam érdekében.    A módosítás önálló büntető törvénykönyvi tényállásként határozza meg a sporteredmény tiltott befolyásolását, amit három - bűnszövetség vagy üzletszerű elkövetés esetén öt - évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnak. Az indoklás szerint a Btk. a bundázást jelenleg csalásként vagy vesztegetésként szankcionálja, ezután viszont a közbizalom elleni bűncselekmények között tartják majd számon.    Szabálysértésnek minősül, ha valaki a kutyáját - a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével - természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.    A büntetőeljárási törvény módosítása alapján lakásmaffiás ügyben a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra.    A jogszabály bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt, az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető, megegyezést, jóvátételt célzó eljárást, amely a felek önkéntességén alapul.