Jöhetnek az euroszkeptikusok

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A legutóbbi választás óta mindkét országban megerősödtek az euroszkeptikus erők. Nagy-Britanniában a felmérések szerint győzelmet arathat a főleg a Kelet-Európából érkező bevándorlás és ezzel összefüggésben a szabad munkavállalás korlátozása mellett fellépő Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amely a voksok 30%-ára számíthat, és ezzel 24 képviselőt küldhet a strasbourgi uniós parlamentbe. A második helyet a Munkáspárt szerezheti meg; a szavazatok 26%-ával 22 mandátumot szerezhetnek. A nagyobbik kormánypárt, a konzervatívok a voksok 22,8%-ára számíthatnak, ami 16 képviselői helyre lehet elég. A kisebbik kormánypárt, a liberális demokraták várhatóan két képviselőt küldhetnek Strasbourgba. 2009-ben a választópolgárok 34,7%-a ment el szavazni az Egyesült Királyságban. Hollandiában az ellenzékben lévő Demokraták 66 nevű liberális párt kaphatja a legtöbb szavazatot. Az előrejelzések szerint 18,1% voksolhat rájuk, ami 5 mandátumot jelenthet. Második helyen futhat be, és 4 helyet szerezhet a Geert Wilders vezette euroszkeptikus és a muszlimok bevándorlása ellen fellépő Szabadságpárt, 13,9%-os támogatottsággal. A jelenlegi miniszterelnök, Mark Rutte pártja, a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért lehet a harmadik a voksok 13,6%-ával. 2009-ben Hollandiában a választásra jogosultak 36,75%-a adta le szavazatát.

Tegnap reggeltől vasárnap késő estig körülbelül 400 millió választásra jogosult európai uniós állampolgár adhatja le a szavazatát a 28 uniós tagállamban, hogy megválasszák az Európai Parlament 751 tagját, majd ennek függvényében, a következő hónapokban az Európai Unió intézményrendszerének teljes vezetése megújul. Az idei a nyolcadik EP-választás 1979 óta, amikor az európai polgárok először választhattak maguknak közvetlenül képviselőket a strasbourgi parlamentbe. A csehek ma és holnap szavaznak, ma választanak az írek is. Lettország, Szlovákia és Málta lakói szombaton járulhatnak az urnákhoz.

A legtöbb országban vasárnap tartják a választást, ráadásul van, ahol kötelező is szavazni; Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban ez a helyzet. A belgák és a görögök 21-21, a ciprusiak és a luxemburgiak 6-6 mandátumról döntenek. Magyarország mellett vasárnap választ Ausztria, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország is. A legtöbb mandátummal, 96-tal a legnagyobb népességű Németország rendelkezik. Ausztria 18, Bulgária, 17, Horvátország 11, Dánia 13, Észtország 6, Finnország 13, Franciaország 74, Olaszország 73, Litvánia 11, Lengyelország 51, Portugália 21, Románia 32, Szlovénia 8, Spanyolország 54, Svédország pedig 20 képviselői helyről dönt. A tagállamok felében van bejutási küszöb. Kilenc országban, a horvátoknál, a cseheknél, a szlovákoknál, a franciáknál, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában 5%-os. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a voksok 4%-át kell megszerezni, a görögöknél 3%, Cipruson pedig 1,8 % kell az EP-be jutáshoz.