„Jó kiinduló alap lehet”

A soros görög elnökség pénteken késő este kiadott záró következtetései szerint az Európa jövőjével foglalkozó konvent által kidolgozott tervezet „jó kiinduló alap a (reformokról dönteni hivatott) kormányközi konferencia megkezdéséhez.” A konferenciát októberben fogják összehívni, és igyekeznek „lehető legrövidebb időn belül” befejezni úgy, hogy az eredmény még a jövő júniusban esedékes európai parlamenti választások előtt ismertté váljon. Az alkotmányos szerződést a 2004. május 1-jét követő lehető legkorábbi időpontban tervezik aláírni. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy – tekintettel a jogi és fordítási utómunkálatokra – legkésőbb 2004 márciusára meg kell születnie a politikai megállapodásnak az alkotmányról.

BEVÁNDORLÁSPOLITIKA

A csúcs egy kiemelt témájával, a bevándorlással és menekültügyekkel kapcsolatban az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy tovább kell haladni az e területen követendő közös politika felé. Ehhez összehangoltabb cselekvést tartanak szükségesnek, amely áthatja a külső országokhoz fűződő viszony egészét, fő céljai pedig az illegális beáramlás leküzdése, a kiinduló országokkal visszafogadási megállapodások megkötése, valamint a törvényesen betelepült idegenek beilleszkedésének elősegítése. Az uniós vezetők sürgették a vízumrendszer korszerűsítését új okmányok bevezetésével, az unión kívülről érkezők biometrikus – a szem vagy az ujj képével megadott – vízumazonosításával. Megerősítették, hogy a menekültkérdés kezelését is egységesíteni akarják. Megbízták a miniszteri tanácsot, hogy az év végéig alkossa meg az irányelvet arról, milyen minimális feltételekkel ismerjék el külső országok polgárait vagy a hontalanokat menekültnek. Megállapodásra kívánnak jutni egy másik irányelvről is, amely előírja, milyen eljárásrendben adhatják meg a tagállamok a menekültstátust.

A bővítés az Európai Tanács megítélése szerint a tíz csatlakozó ország esetében jól halad a jövő évi befejezés felé. Bulgária és Románia esetében a cél a csatlakozási tárgyalások jövő évi lezárása és taggá válásuk 2007-ben. Törökországot további erőfeszítésekre buzdították, és jövő decemberben döntik el, hogy megkezdhetők-e vele a tárgyalások.

EU–NYUGAT-BALKÁN

Az Európai Tanács értekezletének befejezése után, szombaton tartották meg az EU-nyugat-balkáni csúcsot. Ennek legérdekesebb fejleménye az a bejelentés volt, amely szerint a szerb kormány a jövő hónapban párbeszédet kezd az ENSZ-igazgatás alatt álló egykori jugoszláv tartomány, az albán többségű Koszovó vezetőivel. Az öt balkáni ország állam- és kormányfőivel tartott második ilyen találkozó után az uniós vezetők nyilatkozatot adtak ki arról, hogy egyértelműen támogatják az öt ország fokozatos betagolódását az unióba, ugyanolyan módon és feltételekkel, mint a most csatlakozás előtt álló tíz közép- és kelet-európai ország esetében. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia és Szerbia-Montenegró vezetői ennek fejében hitet tettek amellett, hogy teljes erővel folytatják országaik átalakítását és alkalmazkodását az EU normáihoz, leküzdik a szélsőséget, az erőszakot és a terrorizmus minden formáját.

HADÜZENET A SOFŐRÖKNEK

Hadat üzent az Európai Bizottság a gépkocsivezetőknek, az autógyártóknak, a biztosítóknak és az útépítőknek abból a célból, hogy felére csökkentsék a közúti balesetek áldozatainak számát az Európai Unió tagállamaiban. Egy Brüsszelben közzétett jelentésből kitűnik, hogy az elmúlt évben 40 ezren vesztették életüket az unió országainak útjain közúti baleset következtében. Ebből kiindulva a testület minimális célja az, hogy legkevesebb felére csökkentse az áldozatok számát. Az állásfoglalásból kitűnt, hogy az Európai Bizottság össze kívánja hangolni a tagállamokban érvényben lévő, a veszélyes vezetésre vonatkozó büntetéseket, javítani kívánja a járművek biztonsági szabványait és mindenáron csökkenti kívánja a kockázatos helyszíneket, ahol az elmúlt években a legtöbb baleset történt.