Iszlám kalifátus lesz Irakban és Szíriában?

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Az ILIÁ dzsihádista csoport egy hangfelvételt tett közzé az interneten, amely szerint vezetőjüket, Abu Bakr al-Bagdadit nevezték ki kalifának, aki ezáltal a világ „muzulmánjainak vezetője” lett. A lázadók emellett tudatták, hogy szervezetük neve ezentúl Iszlám Állam. Az ILIÁ a fegyveresei által Szíriában és a szomszédos Irak északi részén elfoglalt területeken kívánja létrehozni a kalifátust. Abu Mohamed al-Adnani, a szunnita csoport szóvivője „minden muzulmán álmának” és „minden dzsihádista óhajának” nevezte a kalifátus létrejöttét. Mohamed próféta halálát követően utódja, a kalifa számított a hívők legfelsőbb vallási vezetőjének a muzulmán világban. A kalifátus aranykorának az omajjád (661–750) és az abbászida (750–1517) birodalmat tartják, az utolsó kalifátus az oszmán birodalom végével szűnt meg 1924-ben.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatta egy független Kurdisztán létrehozását. A kormányfő kurdokra vonatkozó álláspontja ellentétes a felekezeti háború sújtotta Irak egységét pártoló amerikai kormányzatéval. „Támogatnunk kellene a kurd függetlenségi törekvéseket” – mondta Netanjahu a Tel-avivi Egyetemen tartott előadásában, miután arról beszélt, hogy a síiták és szunniták közötti harcok miatt akár össze is omolhat Irak és néhány más közel-keleti ország. A kurdokat a kormányfő „harcos típusú népként” írta le, amely bizonyította politikai elkötelezettségét és mérsékeltségét, és szerinte politikai függetlenséget érdemel. Izrael az 1960-as évek óta diszkrét katonai, hírszerzési és üzleti kapcsolatokat tart fenn a térségbeli kurdokkal, akikre egyfajta ütközőzónaként tekint közös arab ellenségeikkel szemben. Az iraki kurdok a polgárháborút kihasználva az utóbbi hetekben kiterjesztették az ellenőrzésük alatt álló, autonóm területeket, így mostanra ők irányítják az észak-iraki Kirkukot és a város környéki, kőolajban gazdag térségeket is. A kurd fegyveres erők azután vették át a város feletti ellenőrzést, hogy az iraki hadsereg az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita szervezet előretörését látva kivonult a térségből. Iraki Kurdisztán azonban egyelőre nem kiáltotta ki a Bagdadtól való teljes függetlenségét, jórészt azért, mert vezetői tartanak a környező országok válaszlépéseitől. Nagy számban élnek kurdok Irán, Törökország és Szíria területén is.

Barack Obama szerint veszélyt jelentenek hazájára a szíriai vagy az iraki szent háború (dzsihád) ügyét felkaroló európaiak, mivel azok hazatérésük után a vízumkötelezettség hiánya miatt gond nélkül tovább utazhatnak az USA-ba is. „Bizonyos európaiak magukénak érzik a szunnita felkelők ügyét és Szíriába mennek. Mások Irakba indulnak, ott harci tapasztalatokat szereznek és visszatérnek” – mutatott rá az amerikai elnök. Ezeknek a harcosoknak európai útlevelük van, így nem kell vízumot igényelniük ahhoz, hogy az USA területére léphessenek – folytatta Obama. Friss becslések szerint 780 francia állampolgár tart Szíria felé, illetve vesz részt a három éve tartó polgárháborúban. Belgiumnak mintegy 200, Nagy-Britanniának körülbelül 400 állampolgára érintett a szíriai háborúban.