Inkább káosz, mint népszavazás

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Roman Ljahin, a „donyecki népköztársaság” választási bizottságának elnöke arról számolt be, hogy „kivételesen magas” volt a részvétel a referendumon. Előző nap ukrán médiajelentések szerint szakadárokat fogtak el, akiknél mintegy 100 ezer, előre kitöltött szavazólapot találtak.

Helyszíni beszámolók szerint automata gépkarabélyokkal felfegyverzett szakadárok őrizték a választási bizottság épületét a megyeszékhelyeken. A Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban – ahol pénteken súlyos, halálos áldozatokat követelő harcok robbantak ki a biztonsági erők és szakadár fegyveresek között – szemtanúk beszámolója szerint nem a választói névjegyzék alapján, hanem személyigazolvánnyal szavazhattak már pénteken.

Néhány hét alatt több mint 3 millió szavazólapot nyomtattak és 1200 szavazókört készítettek elő a referendumra. Egy illetékes elmondta, hogy nehezen tudták előteremteni a szükséges papírmennyiséget. A népszavazás költségeit állítólag magánszemélyek állták.

Denisz Pusilin, a „donyecki népköztársaság” egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a népszavazáson nem a terület autonómiájáról vagy függetlenségéről, hanem a szuverenitásról kérdezik az embereket. „Szuverenitás alatt az önrendelkezéshez való jogunkat értjük” – tette hozzá.

A népszavazáson arra a kérdésre kellett válaszolniuk a szavazásra jogosultaknak, hogy támogatják-e a donyecki, illetve a luhanszki „népköztársaság” állami önállóságát. „Arról később lesz döntés, hogy egy föderáció keretében vagy más formában képzeljük el a régió jövőjét” – mondta Pusilin. Azt is elmondta, hogy „a népszavazás után megszállónak fogunk tekinteni minden ukrán fegyveres erőt”. A kelet-ukrajnai megye önállóságáról tartott referendum után mihamarabb saját állami szerveket és hadsereget hoznak létre. Az RT orosz televízió rámutatott, hogy Donyeck és Luhanszk saját kormányt szeretne, amely önállóan dönt a térség külkapcsolatairól, ezenkívül jogot formálnak arra is, hogy saját kezükbe vegyék pénzügyeik intézését, nem fizetnének több adót Kijevnek, a pénz helyben maradna. Ugyancsak hivatalosan elismernék az orosz nyelvet az orosz többségű két megyében.

Donyeck megyében egyébként a „donyecki népköztársaság” önállósága mellett még 3 kérdésben kérték ki a helybeliek véleményét: Ukrajna egységéről, Donyeck, Luhanszk és Dnyipropetrovszk megye egy régióban való egyesüléséről, továbbá egy brit üzletember kezdeményezésére a régió Nagy-Britanniához csatlakozásáról.

Az ukrán törvények értelmében egyik népszavazásnak sincs jogi ereje.

A Harkiv megyei szakadárok nem tartották meg a népszavazást a megye státusáról, mert nem tudtak megegyezni a donyecki és luhanszki szakadárokkal abban, milyen kérdést tegyenek fel a választóknak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azt javasolta a kelet-ukrajnai szakadároknak, hogy halasszák el a népszavazásukat. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő elutasítóan fogadta Putyin javaslatát, azt üzenve neki, hogy az „üres fecsegés” nem illik hozzá, mint egy „nagy ország elnökéhez”.

Emlékeztette arra az orosz államfőt, hogy nem az ukrán törvényeknek megfelelően kezdeményezték a népszavazásokat, tehát hivatalosan semmilyen referendum nem lesz május 11-én Ukrajnában, így nincs is mit elhalasztani.

Közben az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy a Donyeck megye északi részén folyó terrorellenes művelet keretében szakadárok útellenőrző pontjait semmisítették meg Szlovjanszk, Kramatorszk és Krasznij Liman városoknál. A közlemény szerint sem a biztonsági erők tagjai, sem civil lakosok nem sérültek meg a műveletben.