Indokolatlan a korlátozás

A kelet- és közép-európai országok – köztük Szlovákia – csatlakozási tárgyalásai során az unió régebbi tagállamainak nagy része átmeneti korlátozásokat alkudott ki a keleti munkaerő beáramlása ellen. Attól tartottak, olcsó és tömeges munkakereső-vándorlás indul meg nyugat felé. Abban is megállapodtak, hogy a korlátozásokat két évvel a bővítés után, tehát 2006. májusi hatállyal felülvizsgálják. Ez a folyamat kezdődött meg a múlt hét végén egy magas szintű – a tagországok, az EB és a szociális partnerek képviselőiből álló – munkacsoport létrehozásával. A testület feladata, hogy az eddigi tapasztalatok, statisztikák figyelembe vételével, információcserét folytatva előkészítse a tagállamok jövőre várt döntését. Vladimír Špidla, a témáért felelős európai biztos emlékeztetett rá: a rendelkezésre álló első adatok szerint a munkaerő-áramlás nem bizonyult drámainak, és a szociális rendszert sem zavarta meg azokban az országokban, ahol már most sem alkalmaznak korlátozásokat. Csehország volt szociáldemokrata miniszterelnöke szerint a munkaerő szabad áramlása az EU négy alapszabadságának egyike, és mindenkinek joga van élni vele.

A 15 régebbi tagország közül csak ĺrország, Svédország és Nagy-Britannia nem korlátozza az új tagok polgárainak munkavállalását. A többi tagállamban érvényben vannak a legfeljebb hét évre szóló korlátozások, amelyeket a csatlakozási szerződés szerint előbb a bővítés után két, majd újabb három év múlva felül kell vizsgálni. 2009. májustól már csak azon tagállamok élhetnek korlátozásokkal, amelyek munkapiacán bizonyíthatóan súlyos zavarokat okoztak a keleti bevándorlók. Az új tagállamok közül Lengyelország, Magyarország és Szlovénia ugyancsak korlátozásokat alkalmazott a régiekkel szemben.

Franciaország a közeljövőben nem kívánja kiterjeszteni a szabad munkavállalási lehetőséget a tíz újonnan csatlakozott EU-tagállamra. Párizs az európai alkotmányos szerződés népszavazáson történt elutasításában kifejeződött társadalmi félelemre hivatkozik. Erről a Le Monde számolt be tegnap. „Gondolkodunk, de semmi értelme nem lenne egy olyan döntést hozni, amit nem értene meg a lakosság” – mondta Catherine Colonna francia európai ügyi miniszter. A Le Monde értesülése szerint a francia kormány kétoldalú megállapodásokat szeretne kötni az új tagállamokkal, s a munkaerőpiac függvényében bizonyos munkaköröket megnyitna a kelet-európai munkavállalók előtt. (mti, ú)

Nem érte sokk a hármakat

Brüsszel. Az Európai Polgári Akciószolgálat (ECAS) szerint még abban a három tagországban is töredékét teszi csak ki az új tagországokból érkezettek aránya az összes foglalkoztatottnak, amelyek nem vezettek be az új tagokkal szemben korlátozásokat. Négymillió lakosához viszonyítva ĺrországba érkezett a legtöbb új munkavállaló: az elmúlt hónapokban 85 ezer új társadalombiztosítási számot adtak ki. Nagy-Britanniában a 2004. május elsejei bővítés óta 175 ezer munkavállalót regisztráltak, ők a foglalkoztatottak mindössze 0,4 százalékát teszik ki. Svédországból nincs pontos adat, tavaly összesen 21 800 munkavállalási engedélyt adtak ki. (m)