Hollandia nem szereti az új tagokat

Hollandia a legtöbb régi EU-tagországhoz hasonlóan azzal a feltétellel egyezett bele az unió bővítésébe, 10 új tagállam, köztük Szlovákia tavalyi felvételébe, ha az új tagok állampolgárainak munkavállalását saját területén néhány évig még korlátozhatja. Ez sérti az új tagállamok érdekeit, s – mint az elmúlt egy év munkaerőpiaci történései mutatták – indokolatlan is, ám törvényes. A holland hatóságok azonban egy lépéssel továbbmentek ezen az úton, s ez az, amit az EB már szabálysértőnek talál. Azokat is munkavállalási engedély beszerzésére kötelezik, akiket cégük küldene ideiglenes munkára Hollandiába – feltéve, ha valamelyik új kelet-közép-európai tagország vállalkozásáról van szó, mert a régi tagok esetében nincs ilyen rendelkezés. A lépés diszkriminatív jellegét a bizottság szerint csak fokozza, hogy a munkavállalási engedélyek kiadása lassan halad, így a kelet-közép-európai cégek számos pályázati lehetőségtől, megrendeléstől elesnek. Az Európai Bizottság számos panaszt kapott ebben az ügyben az érintett országokból.

A brüsszeli testület közleménye szerint ez a holland gyakorlat sérti a szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó EU-rendelkezéseket. (Pillanatnyilag az unióban érvényesek az olyan munkavállalási korlátozások, mint amilyeneket például Németország és Ausztria is kiharcolt magának az új tagok felvételekor. A szolgáltatások szabadsága azonban általános érvényű, nem esik korlátozás alá.)

A hollandok június elején elutasították az EU-alkotmány ratifikálását, s szakértők szerint ennek egyik oka az európai unió kibővítésével szembeni tiltakozás volt. Ráadásul a döntéshozókra egyre nagyobb nyomás nehezedik a holland munkaerőpiac „védelme” érdekében, mert a gazdasági növekedés lassulóban van (a tavalyi 1,3 százalék helyett idén már csak 0,4-0,5 százalék várható), miközben a munkanélküliség a 2003-as 3,8 százalék és a tavalyi 4,7 százalék után idén már 5,2 százalékra nő majd. (MTI, ú)