Határőrizeti reform az EU-ban

A képviselők célja az volt, hogy az új szabályozás kialakításánál azonos súllyal essen latba az ellenőrzési rendszer szigorítása és az egyéni jogok tiszteletben tartása. A rendelet azt szeretné biztosítani, hogy a tagállamok a belső határok leépítésével egyidejűleg erősítsék a külső határok ellenőrzését. Az európai képviselők a tárgyalások során emellett azt is hangsúlyozták: semmiféle diszkriminációt nem szabad alkalmazni a nem uniós állampolgárokkal szemben a külső határokon. Az EP kezdeményezésére bekerült a jogszabályba egy, az ellenőrzések végrehajtásáról szóló rész, amely az emberi méltóság védelme érdekében külön kiemeli: tilos a nem, származás, vallás, fogyatékosság, kor, illetve szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés. A jelentéstevő, Micheal Cashman szerint véget kell vetni az „idegen kinézetű személyek” másokénál alaposabb ellenőrzésének is. A honatyák más pontokon is erősítenék az egyéni jogok védelmét. A tagállamok így a jövőben csak akkor tagadhatják meg egy harmadik országból érkező személy beléptetését, ha ezt az előírott formában, pontosan és kellő megalapozottsággal indokolják. A visszautasítottaknak joguk lesz fellebezni a döntés ellen. A tagállamoknak emellett részletes statisztikát kell vezetniük a visszautasításokról, azok okairól, és ezekről évente egyszer az EB előtt is be kell számolniuk. A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, megfelelően tájékoztassák a harmadik országokból érkezőket arról, milyen dokumentumokat kell felmutatniuk a határon.

A tervezet számos szabályt vezet be, amely szigorúbbá és hatékonyabbá teszi a külső határokon folyó ellenőrzést. Itt mindenkinek – az EU-polgároknak is! – be kell majd mutatniuk dokumentumaikat. A határőrizeti szervek nemzeti és uniós adatbázisok alapján ellenőrizhetik majd, hogy a belépni kívánó személy nem jelent-e valós veszélyt a belbiztonságra. A harmadik országokból érkezők kötelezően, be- és kilépéskor is pecsétet kapnak útlevelükbe. Nekik be kell jelenteniük, hová tartanak és igazolniuk kell azt is, rendelkeznek-e az európai tartózkodáshoz szükséges pénzzel.

Az amszterdami szerződés 1999-ben integrálta a schengeni rendszert az uniós joganyagba. Azóta hiányzott azonban a belső és külső határok kezelésére vonatkozó tiszta jogi háttér kialakítása. Az új rendelet a kihirdetésétől számított hat hónap múlva lép életbe. Területi hatálya kiterjed Izlandra, Norvégiára és Svájcra is. Nem terjed ki viszont Nagy-Britanniára és ĺrországra. Dániának külön kell ratifikálnia a jogszabályt. Az új tagállamokra is vonatkozik majd, bár várhatóan csak 2007-ben csatlakoznak a schengeni rendszerhez.

Egyébként ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament gyakorolhatja együttdöntési jogkörét ezen a területen. Az Európai Tanács 2004 novemberében döntött úgy, hogy az EP 2005 januárjától ilyen jogosítvánnyal bírjon a határőrizet, a vízumpolitika és az illegális bevándorlás területén. (EP-sajtószolgálat)