Három éve háborúznak a szomszédban – 3 pontban mutatjuk, mi történt, mivel járt és mi a helyzet most

A megszállás híre megrázta Európát és a világot, bár a biztonságpolitikai szakértőket nem érte nagy meglepetésként a támadás, mert jelekből nem volt hiány. Már január közepén orosz csapatokat mozgósítottak Fehéroroszországba, majd egy hónappal később Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy az orosz erők vonuljanak be Ukrajnába.

Intenzív csaták, ellentámadás és patthelyzet

A következő hónapokban heves harcok dúltak Ukrajna-szerte. Mariupol ostroma különösen brutális volt: az oroszok 2022 májusában végül elfoglalták a stratégiai jelentőségű kikötővárost. Közben az ukrán fővárost, Kijevet is támadás érte, de az ukrán hadsereg sikeresen visszaverte az orosz erőket, akik áprilisra kivonultak a térségből.

A háború első hónapjaiban Ukrajna jelentős területeket veszített, de a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatásának köszönhetően képes volt hatékony ellentámadásokra. A CNN számításai szerint egyébként a támogatások csaknem fele érkezett az USA-tól, és több mint 30 százaléka az EU-tól. Az ukrán hadsereg 2022 végén és 2023-ban több területet is visszaszerzett, köztük Herszon városát és a harkivi régió egyes részeit is.

Az aktuális jelentések szerint a frontvonalak az utóbbi hónapokban stabilizálódtak, és a harcok jellege állóháborúvá alakult. Oroszország továbbra is uralja Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon egyes részeit, valamint a Krím-félszigetet. 

Ezek alapján Ukrajna nagyjából 20 százaléka orosz megszállás alatt van.

Áldozatok, sebesültek és menekültek

Több millió ukrán menekült el otthonából Ukrajna más részeibe vagy más országokba azóta, hogy Oroszország megkezdte a területfoglalását és az inváziót. Konkrétan:

Európában valamivel több mint 6,3 millió ukrán menekült él, köztük mintegy 1,2 millió Németországban, közel 1 millió Lengyelországban és 390 ezer Csehországban az ENSZ évvégi adatai szerint.

A háború következtében több mint 12 000 civil halt meg, és közel 30 ezren sebesültek meg.

Az ENSZ becslései szerint 2025-ben Ukrajnában 12,7 millió ember szorulhat humanitárius segítségre. Ez egyértelműen összefügg az energetikai infrastruktúrát ért károkkal: az energiatermelés kapacitása 65 százalékkal esett vissza.

A menekültek mintegy 90 százalékát nők és gyerekek teszik ki, ők pedig fokozottan vannak kitéve szexuális visszaéléseknek és kizsákmányolásnak, jegyzi meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

A pusztításnak még mindig nincs vége

Csakhogy érzékeltessük:

egy nappal a háború harmadik évfordulója előtt 267 orosz drón lendült támadásba. Ez rekordnak számít egyetlen összehangolt támadásban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint csak az elmúlt egy hét során több mint 1100 drónt, 1400 bombát és 35 rakétát vetett be Ukrajnában az orosz haderő.

Mindeközben Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai háború gyors befejezését szorgalmazza, és Egyesült Államok és Oroszország vezető tisztségviselői béketárgyalásokat folytattak Szaúd-Arábiában – Kijev képviselőinek jelenléte nélkül.

Ráadásul Trump Zelenszkijt diktátornak nevezte a napokban. Az ukrán elnök kijelentette viszont, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy ezért cserébe hazája NATO-tagságot kapna.

Alexander Duleba külpolitikai szakértő szerint a jelenlegi helyzetben békéről beszélni nem is érdemes, de egy tűzszüneti megállapodás összejöhet. Ennek esélyeiről és a háború kimenetelének egyéb forgatókönyveiről itt olvashatja el a politológussal készített interjúnkat: