Trump elérheti az orosz-ukrán tűzszünetet, de garanciaként európai katonákat kell majd Ukrajnába küldeni – Interjú

Három évvel a háború kezdete után látszik már a konfliktus vége? A müncheni biztonsági konferencia és az orosz-amerikai tapogatózó tárgyalások után vagyunk, valóban elkezdődhetnek a tényleges béketárgyalások?

Közeledik a katonai fegyverszünet, de nem hiszem, hogy ez a háború végét vagy a békét jelenti majd. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ma (péntek) beszélt arról, hogy a Putyin-Trump találkozóra, amelyet eredetileg február végére terveztek, akkor kerül sor, amikor életbe lép a fegyverszünet. Vagyis a találkozón akarják majd bejelenteni az életbe lépését. Azt nem tudom megmondani, hogy február végéig ez megvalósulhat-e, mivel az amerikaiaknak nem elég megegyezni Putyinnal, ebbe a harmadik érintett félnek, Ukrajnának is bele kell egyeznie. 

Ha az amerikaiak meg is egyeznek valamiben az oroszokkal, az csak annyit fog jelenteni, hogy az oroszok bejelentik, hogy egy bizonyos dátumig készek leállítani a harci cselekményeket.

De ebbe Ukrajnának is bele kell egyeznie.

Igen, Ukrajna nélkül nem fog menni. A második lépés, ami mutatja az események irányát, hogy Trump átvette az oroszoktól azt a feltételt is, hogy Ukrajnában választásokat kell tartani. Ebbe az ukránok belementek, de csak azzal a feltétellel, ha életbe lép a tűzszünet. Ukrajnában hadiállapot van, és az alkotmány szerint így nem lehet választást tartani, ezért a parlament és a köztársasági elnök már egy évet ráhúzott a választási ciklusra. A tűzszünet mellé azonban Ukrajna biztonsági garanciát is akar, legalább arra garanciát kérnek, hogy az oroszok a választási kampány alatt nem fognak támadni. Hiszen nem lehet úgy választást tartani, hogy az ország ellen katonai támadás zajlik.

Ezt a garanciát kinek kell biztosítania? Az USA-nak?

Az amerikai elképzelés alapján ez Európa feladata lesz, neki kell katonákat küldenie Ukrajnába. Az utóbbi két párizsi csúcstalálkozó, amelyeket Emmanuel Macron hívott össze, elsősorban erről szólt. 

Arról tárgyaltak, hogy melyik ország mennyi katonát tud küldeni Ukrajnába. Egyelőre csak Nagy-Britannia nyilatkozott, ők 30 ezer katonával tudnak részt venni ebben. 

Ez azonban kevés, Ukrajna szerint a tűzszünet garantálásához legalább 100 ezer katona kell, hiszen az egész, mintegy 1300 km-es frontvonalat ellenőrizni kell, egy biztonságos folyosóval el kell választani egymástól a két hadsereget. Vagyis még mintegy 70 ezer katona felajánlása hiányzik. Ezért sem hiszem, hogy az eredeti terv, a február végi időpont a tűzszünet bejelentésére reális lenne. De elméletileg talán márciusban már megtörténhet. Az európai országoknak meg kell egyezniük a békefenntartók számában és elosztásában, ami nem egy-két hét kérdése. Ezután következhetnek csak az ukrán választások, aminek az előkészítése több hónapot is igénybe vehet. Az ukrán fél szerint legkorábban októberben lehetnek választások, de csak akkor, ha minden a papírforma szerint halad.

A választás csak az Ukrajna által ellenőrzött területen lenne?

Ez is nagy kérdés, de hát Ukrajna nem szervezhet választást az Oroszország által ellenőrzött területen. A területek sorsa is tárgyalások kérdése, de ez majd a jövőbeli béketárgyalások témája lesz. Most ezzel senki sem foglalkozik, egyelőre csak a harcok leállítása a téma. De előbb még abban is meg kell egyezniük, hogy milyen formátumban zajlanak majd a béketárgyalások. De ez a jövő zenéje. Az oroszoknak azonban a tűzszünethez is van egy feltételük: azt követelik, hogy Ukrajna a jövőben se lehessen tagja a NATO-nak. Az ukránok azt mondják: OK, de ha nem leszünk NATO-tag, akkor más biztonsági garanciát kérünk. Jelenleg tehát még a tűzszünet feltételeiben sincs megállapodás. Szerintem a béketárgyalások legkorábban az ukrán választások után kezdődhetnek. Vagyis ebben az évben még nem lesz szó a valódi békéről. Az egész év arról fog szólni, hogy tető alá hoznak valamilyen tűzszünetet, és még az sem biztos, hogy ez sikerül.

Európa tudja vállalni a tűzszünet biztosítását? Mi vár Európára?

Európának most be kell fejeznie azt, amit még tavaly februárban indított el Emmanuel Macron, vagyis létre kell hoznia a „hajlandóak koalícióját”. Létre kell jönnie valamilyen biztonsági megállapodásnak, ami lehet a NATO kiegészítése, vagy valamiféle európai NATO, mert Európának autonómiára van szüksége, hogy önállóan dönthessen. Előkészületben van egy 500 milliárd eurós kölcsön felvétele, ami elég lenne az egyszeri védelmi invesztícióra, a katonai kapacitás bővítésére, és amiből segíteni lehetne Ukrajnát, beleértve amerikai fegyverek vásárlását is. Tehát ez már nettó biznisz.

Ukrajnában tehát választások lesznek, Oroszország pedig a sebeit fogja nyalogatni, mivel már egyre több a lék a hajóján. 

Gazdaság a stagfláció jeleit mutatja, lassul, ennek ellenére az infláció növekszik. Az alapkamat az országban 21 százalék, vagyis a kereskedelmi bankok a hiteleket 22-30 százalékos kamatra adják, ami az orosz vállalatoknak kibírhatatlan. Folyik a harc a gazdasági héják között, a nemzeti bank tovább akarná növelni a kamatszintet, a vállalatok viszont ennek ellenkezőjét akarják. Gondban van a gépgyártás is, pedig ez kapta a legtöbb állami pénzt, a szénbányászat és a mezőgazdaság problémákkal küzd. Ami a háborút szolgálta, az nőtt, de már ez a növekedés is megállt. Az oroszok természetesen azt is szeretnék elérni, hogy a tűzszünet része legyen bizonyos szankciók feloldása is. Elsősorban a kőolajra vonatkozó szankciókat akarják majd feloldani, mivel ez jelentheti a költségvetési bevételeik 30 százalékát.

Mit várhatunk Trumptól?

Trump otthon dicsekedni fog, elmondja, hogy látjátok, erős elnök vagyok, én megállítottam a háborút. Viszont ez helyzet, a tűzszünet – ha lesz is – nem biztos, hogy elmozdulást jelent a tényleges megoldás irányába. Trump négy év múlva befejezi, és újra jöhet a háború.

Ön szerint képes Trump úgy tárgyalni az oroszokkal, hogy figyel majd az ukrán érdekekre is?

Azt nem tudjuk most, hogy Trump mit tervez az ukrán érdekekkel. Ő azt ígérte a választóinak, hogy megállítja ezt a háborút, előbb 24 órát mondott, majd 100 napot. Megállítani megállítja, legalábbis egy bizonyos időre. Segíti őt ebben, hogy mindkét háborúzó félnek kezd elege lenni a háborúból.

 Az ukránok esetében megmutatkozik a háborús fáradtság, a veszteségek hatása, az elmúlt három évben átélt folyamatos stressz is látszik a lakosság hangulatában. Az oroszok pedig a gazdasági problémák miatt fékeznének. Nem folytathatják ilyen tempóban a háborút, ilyen kiadások mellett, mert az tönkreteszi a gazdaságot.

 A kiadásaik 40 százaléka idén a háborúra megy el, vagyis szinte a teljes állami költségvetés fele, amit megszenved az oktatás, az egészségügy, a szociális szféra, a nyugdíjak stb. az államnak ezekről is gondoskodnia kell. Az látszik, hogy egyik fél sem tudja elérni katonai úton a győzelmet. Az oroszok nem tudják katonailag legyőzni Ukrajnát, Ukrajnának viszont nincs elég ereje ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot a területéről. Oroszország jelenleg mintegy 20 százalékát ellenőrzi Ukrajna háború előtti területének, beleértve a Krím félszigetet és Donbaszt is, amit már 2014-ben elfoglaltak.

Ki képviseli majd Ukrajna érdekeit a béketárgyaláson, ha Trump nem?

Ukrajna természetesen részese lesz a tárgyalásoknak. Az amerikai fél előbb az ukránokkal találkozott, Münchenben tárgyaltak egymással, csak ezután mentek Szaúd-Arábiába az oroszokkal egyeztetni.

Viszont az ukrán elnök és Trump, illetve az amerikai adminisztratíva kapcsolata nem túl barátságos. Folyik az üzengetés.

Valóban nem túl barátságos, mivel az látszik, hogy az ukránok nem hagyják, hogy ugráljanak a fejükön. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy az elmúlt évek katonai támogatásának egyharmada az USA-ból érkezett. Olyan fegyvereket kaptak tőlük, amilyeneket az európai szövetségeseik nem tudnak adni. Az USA támogatása tehát kulcsfontosságú számukra.

 Mi okozza ezt a rossz viszonyt Trump és Zelenszkij között?

Az, hogy nem működik a kémia a két ember között, már Trup első elnöksége után látszott. Trump Biden ellen gyűjtött kompromittáló anyagot, ekkor kérte meg Zelenszkijt, hogy adjon információt Biden fiának ukrajnai működéséről, de Zelenszkij ezt visszautasította. Ez a tüske megmaradt Trumpban. Most az amerikai fél előállt egy újabb követeléssel, a ritkaföldfémeket akarják Ukrajnától, ami egészen elképesztő. 

Az USA tényleg segített Ukrajnának, mintegy 100 milliárd dollár értékben, de az EU 130 milliárdot adott, ha összevonjuk a katonai és a humanitárius segítséget is. 

Az USA viszont most 500 milliárdot követel vissza. Ultimatív megállapodást tettek az ukránok elé, aminek az aláírását Zelenszkij Münchenben elutasította. Az USA valamennyi ritkaföldfém felét követeli magának Ukrajnától. Az ukránok közös vállalatokat akarnak alapítani, mert szükségük van a beruházásokra, hogy el tudják indítani a bányászatot, de ők partnerséget akarnak építeni, közös bizniszt, nem azt képzelték, hogy Amerika mindent elvesz. Ez egyszerűen egy gyarmatosító javaslat volt, amit Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni.

Említette, hogy még a béketárgyalások formátumában sem egyeztek meg a felek. Lát esélyt arra, hogy Európa is részese lesz a tárgyalásoknak?

Jelenleg csak a harcok leállításáról folynak a tárgyalások. Ebben a kérdésben Amerika jó ütőkártyákkal rendelkezik, nyomást tud gyakorolni mindkét félre. Most még nem a békéről tárgyalnak. Ha viszont a tűzszünetet Európának kell biztosítania, akkor ott kell majd ülniük a tárgyalóasztalnál. És Ukrajnának még inkább ott kell ülnie, hiszen ő a megtámadott ország, amelyik védekezik. Keith Kellogg, Trump különmegbízottja Münchenben arról beszélt, hogy Európa most még nem kap helyet a tárgyalóasztalnál, Marco Rubio külügyminiszter viszont azt mondta, hogy nemcsak Európa, hanem más szereplők, például Kína is részese lehet a tárgyalásoknak. Kínának is van hatása Moszkvára, hiszen a háború miatt Oroszország Kína vazallusa lett gazdasági szempontból. Az orosz import fele Kínából érkezik az Oroszország elleni szankciók miatt.

Európának tehát biztosítania kellene a tűzszünetet. Képes lesz erre? Tudja biztosítani a már említett 100 ezer katonát a szükséges felszereléssel?

Szerintem igen. Márcsak azért is, mert nincs választása. Trump nem ad választási lehetőséget, és az európai országoknak most meg kell tenniük azt, amit sokáig halogattak, mivel a 2. világháború után az USA védelme alatt álltak, amit a NATO biztosított. Ez egy hidegzuhany a nyugat-európai vezetők számára, kezelniük kell ezt, mert Amerika nem teszi meg helyettük. Macron már tavaly februárban kezdeményezett egy tárgyalást arról, hogy milyen választ adjanak az európai országok arra, hogyha Trump nyeri az elnökválasztást. 

Erre a mi kormányfőnk, Robert Fico is kapott meghívót, akkor hozta nyilvánosságra egy videóban, hogy milyen „szörnyű dolgokról” tárgyaltak Párizsban, hogy egy „katonai stáb” alakult. Na, azóta nem kap meghívót. 

A tavalyi párizsi megbeszélés után létrejött egy szakértői csoport, amely több forgatókönyvet is készített. Ezek hozzávetőlegesen az új Európai Bizottság tavaly szeptemberi megalakulása táján készültek el. Vagyis a forgatókönyvek készen vannak, csak arra vártak, hogy ténylegesen mit lép az USA.

Melyik forgatókönyv valósulhat meg?

Münchenben tisztázódott az USA álláspontja, most már tudjuk mit kell tenni, a következő hetekben várhatóan létrejön egy biztonsági egyezmény. Az Európai Unió keretein kívül, hogy Magyarország, Szlovákia és esetlegesen néhány más hasonló ország ezt ne tudja megakadályozni. Ez olyan lesz, mint a 2010-es pénzügyi megállapodás, amely a válságra adott választ. Az sem az EU keretében jött létre, hanem speciális kormányközi megállapodás volt. Ugyanígy létrejön egy több kormány közötti megállapodás, ráadásul nemcsak az EU tagállamai vesznek majd részt benne.

Várhatóan a semleges országok, Ausztria, Írország, Ciprus, Málta, kimaradnak, velük együtt Magyarország és Szlovákia is, mert ennek a két államnak a kormánya így döntött. 

Viszont tagja lesz Nagy-Britannia, Norvégia, és Kanada is jelezte érdeklődését. Létrejön ez a biztonsági megállapodás, amelynek lesz valamilyen szervezeti formája is, hiszen kölcsönt akar felvenni, legalább 500 milliárd eurót. Ebből akarják támogatni az európai védelmi ipart, a fegyvergyártást, az európai védelmi erőt, plusz fedezni Ukrajna támogatását. Ez valami hasonló, mint a Covid-járvány után meghirdetett helyreállítási terv, amire az EU szintén kölcsönt vett fel.

Hogyan fog működni ez az új biztonsági paktum?

Ez a paktum olyan lesz, mint a NATO, egyfajta Európai NATO, ez lehet a munkaneve. Egyfajta kiegészítés lesz a klasszikus NATO-hoz. Meg kell állapodni az USA-val és Kanadával is, hogy felhasználhatják-e a NATO integrált parancsnoki struktúráját, mivel ez jelenti a NATO valódi erejét. A NATO-nak nincs hadserege, Európának sem kell új hadsereget építenie, hiszen minden államnak van saját serege. Inkább koordinációról, egységes, integrált parancsnoki struktúráról van szó, közös tervezésről, közös kockázatelemzésről és közös kapacitásfejlesztésről. Szerintem azt az USA sem fogja ellenezni, ha amerikai fegyvereket akarnak venni Ukrajna számára.

Mit fog okozni Szlovákiának, hogy nem lesz a része ennek a biztonsági paktumnak?

Ez komoly probléma lesz. Ez a paktum kulcsfontosságú Európa számára, habár, mint mondtam, nem az unió jogi kereteiben valósul majd meg. Viszont az unió biztonságát fogja garantálni, mert Amerika kijelentette, hogy elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy garantáljuk saját biztonságunkat. Ez a folyamat már Barack Obama idején elkezdődött, már akkor felmerült, hogy miért Amerikának kellene a végtelenségig garantálnia Európa biztonságát. Most ez megvalósul, Trump miatt nincs visszaút. Mi és Magyarország, illetve a már említett országok, Írország, Ausztria, Ciprus és Málta, furcsa helyzetbe kerülünk. 

Elutasítjuk egy súlyos probléma közös megoldását, ami mindenki számára fontos, mindenki szeretné, ha megoldódna. Mi így lemaradunk a vonatról, ami komoly problémákat jelent majd. 

Nem tudom például, hogy hogyan akarjuk növelni a védelmi kiadásainkat, már GDP-arányosan 5 százalékról beszélnek, amire szüksége lenne. Az említett kölcsön még az ilyen mértékű védelmi kiadásokat is lehetővé tenné, sok országnak komoly segítséget jelent majd, és egyben a védelmi képességeket is javítja. Szlovákia azonban kénytelen lesz a kollektív európai biztonsági megállapodáson kívül keresni a biztonsági megoldást, ami rendkívül káros. Elsősorban azért, mert nagyon drága lesz, de emellett konfliktusba kerülünk a kulcsfontosságú európai partnereinkkel is. Ez megmutatkozik majd más kérdések mentén, az unió klasszikus struktúráiban is. Szlovákia GDP-je nominálisan 140 milliárd euró, de ennek 15 százaléka annak köszönhető, hogy tagjai vagyunk az EU-nak. És most nem az uniós alapokról beszélek, azok is nagyon fontosak, hiszen a közberuházások csaknem 90 százalékát az uniós alapokból fedezzük. Ha tehát kiesnénk a közös uniós piacról, az évente 20 milliárd euró mínuszt jelentene. Kinek kell ez? Kinek kellenek a konfliktusok a kulcsfontosságú gazdasági partnereinkkel, akiken ezek után a biztonságunk is múlik majd.

Ez nagyon felelőtlen politika, Putyin és Trump trójai falovának lenni Európában nagyon kalandor politika. Felelőtlenség Szlovákia és Magyarország saját polgáraival szemben is.