Gyorssegély Iraknak

Iraki adatok szerint már a háború előtt is több száz gyermek halt meg évente a kórházakban az akut gyógyszerhiány miatt(TASR/AP-felvétel) Ami a 2,1 milliárdos gyorssegélyt illeti, ebből 1,2 milliárdot a római székhelyű Világélelmezési Program kapna, hogy élelmiszert vásároljon az iraki lakosságnak. Az ENSZ tisztségviselői a nap folyamán találkoztak több olyan tagállam képviselőivel, amelyektől az első adományokat várják. A legnagyobb adományozók közé korábban az USA, az EU, Japán, Kanada és Ausztrália számított, de elképzelhető, hogy most néhányan közülük kevésbé lesznek nagylelkűek, tekintettel arra, hogy az USA és Nagy-Britannia az ENSZ BT felhatalmazása nélkül indította meg az Irak elleni háborút. A nemzetközi jog értelmében a humanitárius segélyezésért a megszálló hatalom viseli a teljes felelősséget, de az ENSZ is szeretne szerepet vállalni benne.

Tony Blair brit miniszterelnök és Kofi Annan ENSZ-főtitkár elégedetten nyugtázta a BT-ben létrejött kompromisszumot az iraki kőolajat élelmiszerért program felújítása ügyében. Blair csütörtökön késő este New Yorkban tájékoztatta Annant a George Bush amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseiről. Blair igyekezett rábeszélni Busht, hogy nagyobb szerepet juttasson az ENSZ-nek Irakban, mint azt eddig tervezte. A BT tagjai ugyancsak csütörtökön este elvi megállapodásra jutottak a kőolajat élelmiszerért programnak a háborús helyzetre való alkalmazásáról. Igaz, a program felújítását lehetővé tevő határozatot még el kell fogadnia a testületnek. A határozatban a BT felhatalmazná Annant, hogy a programot egyelőre 45 napig saját hatáskörben felújíthassa, a szükséges változtatásokkal. Diplomáciai források szerint az áttörést az tette lehetővé, hogy brit javaslatra töröltek a szövegből egy közvetlen utalást az USA-ra és Nagy-Britanniára. Az eredeti megfogalmazást különösen Oroszország kifogásolta, mert az amerikai–brit megszálló hatalom elismerését és ezzel az iraki háború utólagos legitimálását látta benne.

A kőolajat élelmiszerért program jelenleg több mint 2,5 milliárd dollár értékű élelmiszer szállítását öleli fel. A háború előtt az iraki lakosság hatvan százalékának ellátása függött a programtól, amelynek keretében Irak a világszervezet felügyelete alatt olajat adhatott el, hogy élelmiszert, gyógyszert és más civil javakat importálhasson. A BT konzultációin nem esett szó újabb olajeladásokról, hanem csak a már engedélyezett javak Irakba juttatásáról, amint a helyzet megengedi. Az ENSZ röviddel az amerikai–brit invázió kezdete előtt felfüggesztette a programot, kivonva Irakból több mint 300 segélymunkását, akik a segélyek elosztását ellenőrizték. Az iraki humanitárius probléma mellett Blair és Annan a palesztinok és izraeliek közötti békéltető erőfeszítésekről is tárgyalt, szorgalmazva a közel-keleti kvartett tervének megvalósítását.