Globálissá vált a békevágy

Az Egyesült Államok számos városában tüntetések voltak szombaton az iraki háború ellen, de hallatták hangjukat az iraki katonai fellépés támogatói is. New Yorkban 200–250 ezer tüntető vonult fel a Times Square-től a Broadway-en a Washington Square-ig, több mint 3 kilométer hosszan hömpölyögve. Később kisebb tüntető csoportok váltak ki és összetűztek a rendőrökkel, akik a mellékutcákban kergették őket. Legalább 17 tüntetőt tartóztattak le, egyebek közt a hatósággal szembeni ellenállás vagy gondatlan veszélyeztetés címen. Chicagóban a rendőrség vont kordont az egymástól 20 méterre tüntető, több száz fős háborúellenes tábor és az elnököt és a katonákat támogató, legalább olyan népes csoport között. Atlantában mintegy ezer tüntető a belvároson át a CNN központjához vonult, azzal vádolva a hírtelevíziót, hogy magasztalja a háborút. San Franciscóban már harmadik napja tiltakozók tízezrei gyűltek össze a városháza előtt. A tüntetés szombaton békésen zajlott, míg az előző két napon a rendőrség több, mint 2000 embert tartóztatott le.

Németország nagyvárosaiban ezrek tüntettek a globalizációellenes Attac mozgalom és szakszervezetek felhívására. Berlinben mintegy 30 ezren emelték fel szavukat az ellen a kormánydöntés ellen, hogy az iraki légicsapásokat végrehajtó amerikai repülőgépek áthaladhatnak a német légtéren is. Hamburgban és Münchenben hozzávetőleg 5–5 ezren, Düsseldorfban néhány ezren gyűltek össze. Frankfurtban Európa minden tájáról mintegy 25 ezer kurdot várnak arra felvonulásra, amelynek résztvevői az iraki és törökországi kurdok iránti szolidaritásukat akarják kifejezni. Athénban a rendőrség szerint közel hétezer, a szervezők szerint 30 ezer ember tiltakozott a Bagdadot ért légicsapások miatt. Előző nap több mint kétszázezren vonultak ki a görög főváros utcáira, a rendőrség és a tüntetők közötti összecsapások nyomán 23 személyt vettek őrizetbe ekkor. Brüsszelben szombat délután a háború megindítása óta immár harmadszor tüntetnek: a város központjából mintegy ezer ember indult el az amerikai nagykövetség elé, hogy tiltakozását fejezze ki a háború miatt. Amszterdamban hozzávetőlegesen 20 ezren vonultak fel, de Londonban is több ezer ember gyülekezett a délutánra meghirdetett tüntetésre. Koppenhágában 7000–10 000 tüntető skandált George Bush amerikai elnököt szidalmazó, a háborúban való dán katonai részvételt ellenző jelszavakat az amerikai nagykövetség előtt. Helsinkiben közel húszezren követelték az amerikai-bit hadműveletek leállítását és Bush elnök igazságszolgáltatás elé állítását. Az arab országok közül Egyiptomból jelezték a legnagyobb tüntetést: több mint húszezren tiltakoztak a háború ellen Kairóban, Alexandriában, Szuezben, Heluánban és Ain-Samszban. A kairói al-Alzhar egyetem diákjai ismét amerikai és izraeli zászlókat égettek, és követelték, hogy Egyiptom küldjön katonai segítséget Iraknak. Damaszkuszban mintegy ezer egyetemi hallgató tüntetett, de a rendőrség megakadályozta, hogy a külföldi, köztük az amerikai, az egyiptomi és a katari nagykövetségnek otthont adó utcára vonuljanak. Bahrein fővárosában, Manamában viszont nem sikerült elejét venni a zavargásnak: az amerikai nagykövetség közelében a rendőrök ismét összecsaptak néhány tucat háborúellenes tüntetővel. A köveket hajigáló fiatalokat csak könnyfakasztó gránátokkal sikerült megfékezni. Gázában közel tízezer ember, túlnyomó többségében a gázai iszlám egyetem hallgatói vonultak fel. Ázsia-szerte és Ausztráliában is több ezrek követelték az iraki háború befejezését; Perth-ben 10 ezer, Brisbane-ben 3000, Aucklandben néhány ezer, Tokióban 700, Jakartában 3000, Jáva szigetén 1500, Daccában 6000, Bangokban 500, Dél-Koreában néhány száz, Tajpejben 100 körül volt a tüntetők száma.

II. János Pál szerint a háború az egész emberiséget fenyegeti, és az ember erőszakkal és fegyverrel soha nem lesz képes megoldani a saját problémáit. A pápa szombaton először beszélt nyilvánosan az Irak elleni háborúról annak kezdete óta. „Amikor az emberiséget háború fenyegeti, akkor még sürgetőbb, hogy szilárd és határozott hangon kimondjuk: csak békével lehet igazságosabb és gondoskodóbb társadalmat építeni” – mondta a katolikus egyházfő. A Vatikán diplomáciai találkozókon, maga a pápa pedig szenvedélyes beszédeivel a háborút megelőző hónapokban sokszor felemelte a szavát a háború ellen és az iraki válság békés megoldásáért. (mti, o, h-ő)