Függetlenség kizárva

Moszkva. Kiemelt biztonsági intézkedések mellett vasárnap megkezdődött a csecsenföldi népszavazás a köztársaság új alkotmányáról. A Kreml a békefolyamat történelmi lépéseként jellemzi a voksolást, a közvélemény azonban nem túlságosan hisz abban, hogy a propagandacélokon túlmenően komoly eredmény várható a referendumtól. A népszavazás kiírásáról a tavaly októberi moszkvai túszdráma után döntött Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ezzel Moszkva gyakorlatilag kizárta a megegyezést a szakadárokkal: az alkotmány az Oroszországi Föderáció részeként kezeli Csecsenföldet, és a fegyveres függetlenségpártiak nem indulhatnak a választásokon. Az 540 ezer választásra jogosultnak három kérdésre kell választ adnia: az új alaptörvény mellett véleményt nyilvánítanak a köztársaság elnökének és parlamentjének megválasztásáról szóló törvénytervezetekről is. A referendumon részt vehet az ingusföldi menekülttáborokban élő mintegy 50 ezer csecsen is. Szavaznak azok a szövetségi katonák is, akiknek egysége folyamatosan a köztársaságban állomásozik, számuk 36 ezer, vagyis a választók közel 10 százaléka. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében súlyos kritikákkal illetett népszavazáson mintegy 150 nemzetközi megfigyelő vesz részt, többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Arab Liga, és a Független Államok Közössége részéről. A népszavazás több mint 50 százalékos részvétel mellett érvényes, az első, nem hivatalos végeredményt ma délelőttre ígérik. A 416 szavazókör biztonságára több mint 14 ezer rendőr és belügyi katona felügyel. Megerősítették moszkvai közintézmények, köztük a Seremetyevo repülőtér védelmét is.