Folytatódik a terrorelhárítás Ukrajnában

ÖSSZEFOGLALÓ

Kijevi bejelentés szerint orosz deszantosokat azonosítottak a terrorellenes művelet során a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban és Kramatorszkban. „A Donyeck megyében tartózkodó orosz fegyveresek a Kupjanka-1 légideszantos csapatok 45. ezredéhez tartoznak, amelyeknek az állandó állomáshelye Moszkva környékén van” – mondta tegnap Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettes. Eközben Kramatorszkban szakadárok símaszkos fegyveresek segítségével feltartóztatták és elfoglalták a terrorellenes műveletben részt vevő erőknek a városba behatoló hat páncélozott harcjárművét, és kitűzték rájuk az orosz zászlót. Nem sokkal később három, orosz zászlót lobogtató katonai jármű tűnt fel Szlovjanszkban. A védelmi minisztérium szóvivője cáfolta, hogy a szakadárok harcjárműveket szereztek volna meg az ukrán fegyveres erőktől Kramatorszkban. Később Kijev elismerte, az ukrán hadsereg dezertőreiről van szó. Tegnap napközben egy teljes ukrán hadoszlop letette a fegyvert az őket feltartóztató oroszbarát szakadárok előtt Kramatorszkban.

Visszafoglalt repülőtér

Az ukrán erők terrorellenes műveletben emberveszteség nélkül visszaszerezték a kelet-ukrajnai Kramatorszk katonai repülőterének ellenőrzését és az akcióban foglyul ejtettek több oroszbarát szeparatistát. Vaszilij Krutov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat terrorelhárítási központjának vezetője arról beszélt, hogy vasárnapról hétfőre megduplázódott Ukrajnában az általuk észlelt „zöld emberkék” száma. Az új ukrán vezetők így emlegetik az orosz biztonsági erők Ukrajnában bevetett, azonosító jelzések nélküli egyenruhában tevékenykedő fegyvereseit. Ami a kramatorszki katonai repülőteret néhány napja lerohanó szeparatista csoportot illeti, ők a repteret visszafoglaló ukrán kommandósok helyettes parancsnoka szerint korszerű automata fegyverekkel és mesterlövészpuskákkal voltak felszerelve.

Válaszcsapás Donyeckben

Moszkva-barát fegyveres szakadárok hatalmukba kerítették szerda reggel a donyecki városházát, és azt követelik a kijevi hatalomtól, hogy rendezzen népszavazást Donyeck megye jogállásáról. Az Oplot (Támasz) nevű harkivi szervezet mintegy húsz, állig felfegyverzett tagja hatolt be az épületbe, és kitűzte rá a szervezet zászlaját. Vezetőjük, Olekszandr Zaharcsenko közölte: így akarják kiharcolni azt, hogy a kijevi vezetés rendezzen népszavazást a megye területi státusáról. Leszögezte, hogy addig maradnak ott, amíg nem teljesülnek követeléseik. Zaharcsenko szerint osztagában szigorú a fegyelem, tagjai nem fogják akadályozni a városi tanács munkáját, nem fogják kifosztani az épületet, de barikádokat emelnek mellette, és biztonsági intézkedéseket tesznek, ellenőrizni fogják a be- és kilépőket – idézte őt az Ukrajinszka Pravda hírportál. A Fekete-tenger partján fekvő milliós kikötő, Odessza szintén az elszakadás útjára lépett, tegnap a városban kikiáltották az „Odesszai Népköztársaságot” – Kijev szerint az orosz desszantosok szítják a függetlenedés tüzét. Mára tömegtüntetést szerveznek a nagyvárosban.

Az UNIAN hírügynökség szerint a Donyec-medence bányászai úgy döntöttek, oltalmazni fogják Ukrajnát, és megvédik a régiót az esetleges orosz agressziótól. Erről Mikolaj Volinko, a független bányászszakszervezet vezetője számolt be egy kijevi tévének nyilatkozva. Sérelmezte, hogy a kijevi központi hatalom nem teremt rendet a Donyec-medencében, a helyi rendőrség pedig kenyérrel és sóval fogadja a szakadárokat, akik – mint mondta – nem is ostromolják meg a kormányzati épületeket, hanem egyszerűen besétálnak, mintha saját házukba mennének be.

Moszkva öldöklésre buzdít

Az orosz titkosszolgálatok munkatársai és a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő szeparatisták között olyan telefonbeszélgetéseket hallgatott le az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), amelyekben a szakadárok azt az utasítást kapták, öljenek meg 100–200 embert, hogy ürügyet teremtsenek az orosz csapatok Ukrajnába való behatolására. Erről Vitalij Najda, az SZBU elhárítási részlegének egyik vezetője beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján. Közölte: a lehallgatott beszélgetésekben elhangzik, hogy a szakadároknak meg kell ölniük 100–200 embert, s akkor másfél órán belül orosz harckocsik és páncélozott szállítójárművek lépnek be Ukrajna területére. Közben a parlament tegnapi, zárt ajtók mögött tartott üléséről kiszivárgott hírek szerint Valentin Nalivajcsenko, az SZBU főnöke arról számolt be a képviselőknek, hogy az orosz hírszerzésnek eddig 23 tisztjét tartóztatták le Ukrajnában. Az SZBU vezetője szerint az ügynökhálózatot 2–3 éve kezdték kiépíteni Ukrajnában.

Mozgolódik a NATO

A NATO a levegőben, a vízen és a szárazföldön is növeli jelenlétét az ukrán válságra adott válaszként – közölte tegnap Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Rasmussen azt mondta, a balti államok légterében járőröző NATO-gépek több küldetést teljesítenek majd, NATO-erők jelennek meg a Balti-tengeren és a Földközi-tenger keleti részén, és a szövetség a szárazföldi csapatok felkészültségét is fokozza. Rasmussen azt is tudatta, a tagállamok felülvizsgálják és megerősítik védelmi terveiket.

Putyin hadviselése

A NATO nem véletlenül aggódik. Ugyanis Vlagyimir Putyin az elmúlt hetekben nem kevesebbet ért el, mint hogy átírta a 21. századi háborúskodás szabályait – állítja két szakértő a Washington Postban megjelent cikkében. A volt grúz elnöknek, Mihail Szaakasvilinek a 2008-as orosz–grúz háború idején tanácsokat adó szerzők szerint a nemzetállamok közötti háborúk szabályai már nem kötik az orosz elnök kezét, mert egy olyan stratégiát dolgozott ki, amelyet a szeparatisták, a terroristák és más, nem állami agresszorok ellen folytatott harcai befolyásoltak. Az eredmény egy újfajta, gyors és titkos háború, amely még komoly véráldozatokkal sem jár, és amely meghatározhatja a jövő háborúinak a lefolyását is. A Washington Post cikke szerint a Krím félsziget lerohanása tulajdonképpen csak egy viszonylag kis kockázatú próbája volt ennek az újfajta hadviselésnek. Putyin biztos lehetett abban, hogy fizikai válaszcsapásra nem számíthat a Nyugattól, a Krím félszigeten ráadásul amúgy is jelentős volt már az orosz katonai jelenlét, és a helyi lakosság is oroszbarátnak mondható. A Krím félszigetet alig három hét alatt csatolták Oroszországhoz, vagyis a főpróba egész jól sikerült Moszkva szemszögéből.

Meglepő ellenvélemény

Nincs jelentős orosz katonai jelenlét Ukrajna keleti részén. Georgij Alafuzoff, az Európai Unió katonai hírszerzésének főnöke a finn közszolgálati televíziónak azt mondta, az orosz hadseregnek nincs szerepe a kelet-ukrajnai városok kormányépületeinek elfoglalásában. Ezzel visszautasította azokat a nyugati vádakat, hogy Oroszország áll a nyugtalan kelet-ukrajnai helyzet hátterében. Úgy vélte, a történtekért „többnyire a régióban élő, a jelenlegi helyzettel elégedetlen emberek” felelősek. (MTI, ct24, O-O)