Feszültség a vokscsata előtt

Amszterdam/Ankara. Vízágyúval oszlatta fel a holland rendőr-ség a török államfő, Recep Tayyip Erdogan mellett tüntetők egy csoportját vasárnap este Amszterdam-ban, miután a felvonulók számos utat elzártak és randalíroztak. Biztos, hogy lesznek Hollandiát érintő török szankciók – jelentette ki Ömer Celik uniós ügyekért felelős török miniszter.

A közösségi hálókon szervezett tüntetésen hollandiai törökök az ellen tiltakoztak, hogy a holland kormány megakadályozta két török miniszter kampányrendezvényét az országban. Eberhard van der Laan amszterdami polgármester engedélyezte a tüntetést, de miután az zavargásba ment át, utasítást adott a rend helyreállítására. A hollandiai törökök a kormány székhelyén, Hágában is tartottak tiltakozó akciót, az békésen zajlott le. A hétvégén indulatos vita bontakozott ki Törökország és Hollandia között, miután Hága nem engedte meg két török miniszternek, hogy részt vegyen azon a rotterdami kampányrendezvényen, amelynek célja az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás támogatása volt. Szombat éjjel a rotterdami török konzulátusnál már komolyabb zavargás volt, a tüntetők üvegekkel, kövekkel hajigálták a rendőröket.

Nyugalomra int a NATO

Tegnap már harmadszor kérették be a holland ügyvivőt a török külügyminisztériumba a török minisztereket szombaton Rotterdamban ért korlátozások és a török tüntetőkkel szembeni bánásmód miatt. A tárca közölte az ügyvivővel, hogy a török miniszterekkel szembeni bánásmód nem felel meg a diplomáciai udvariasság alapelveinek, és sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. A külügyminisztérium tudatta, hogy határozottan elítéli, és hivatalos, írott bocsánatkérést vár Hollandiától az eset miatt.

Biztos, hogy lesznek Hollandiát érintő török szankciók – jelentette ki Ömer Celik uniós ügyekért felelős török miniszter. Celik úgy véli: „Hollandia megadta magát a szélsőjobboldalnak. A holland bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) elnöke, Geert Wilders dzsámik bezárásáról és kitoloncolásokról beszél. Napjaink fasizmusa a kulturális felsőbbrendűséget hirdető megközelítésből ered. Ez fenyegeti Európát”. Törökországnak újra kell értékelnie az Európai Unióval tavaly kötött menekültügyi egyezményt, annak is különösen azt a pontját, amely a szárazföldi határátlépésekre vonatkozik – jelentette az Anadolu török hírügynökség.

Ameddig a török kormány fenyegetőzik, nem tárgyalunk Ankarával – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök. A feszültség csillapítására szólította Hollandiát és Törökországot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. „A vita a demokrácia középpontjában áll, de a kölcsönös tisztelet is (...) Arra biztatnám a feleket, hogy mutassanak tiszteletet egymás iránt, legyenek higgadtak és tegyenek megfontolt intézkedéseket” – jelentette ki Stoltenberg.

Óvatosságra szólította fel állampolgárait Hollandia az Ankara és Hága közötti diplomáciai feszültségeire hivatkozva. Bert Koenders holland külügyminiszter a Törökországba készülő holland turistákat arra figyelmeztette, hogy a diplomáciai feszültség miatt maradjanak éberek, kerüljék a csoportosulásokat.

Választanak a hollandok

Hollandiában holnap parlamenti választásokat tartanak. A kampány egyik központi témája a holland identitás kérdése, valamint az állam viszonyulása a bevándorlókhoz és az iszlámhoz. Megerősödve jött ki a Mark Rutte holland miniszterelnök vezette kormánypárt a Hollandia és Törökország közötti diplomáciai pengeváltásból a friss felmérések szerint. Szakértők arról számoltak be, hogy a török politikusok hollandiai kampányrendezvényeinek megakadályozása miatti feszültség fontos kampánytémává vált. „Évtizedek óta nyitott határok, tömeges bevándorlás, kettős állampolgárság, valamint az integráció hiánya, és íme az eredmény” – írta a Twitteren Geert Wilders, a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) elnöke egy fénykép mellé, amelyen egy kendőt viselő muzulmán nő látható a török zászlókat lengető tüntetők tömegében Törökország amszterdami konzulátusa előtt. Wilders korábban ígéretet tett a határok és a mecsetek lezárására, a Korán betiltására és az Európai Unióból való kilépésre. A hágai Clingendael Intézet szerint a legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, az elmúlt napok eseményei nem a PVV malmára hajtották a vizet, a kormány határozott intézkedései inkább a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) párt támogatottságát erősítették meg. A friss felmérések szerint a VVD most 24 képviselői helyet szerezne meg a holland parlament 150 fős alsóházában, kettővel többet, mint a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert PVV.

A PVV támogatottságának visszaesését a fősodorbeli pártok kiszámíthatósága mellett elemzők azzal is magyarázzák, hogy egyre többen elveszett szavazatnak tartanák a Szabadságpártra leadott voksukat, minthogy a párt Wilders nézetei miatt várhatóan nem tud majd koalíciót kötni, így várhatóan továbbra is ellenzékben marad.

Ne féljünk a sokktól

A holnap esedékes holland parlamenti választásokon mintegy 13 millióan adhatják le szavazataikat. A nyugat-európai ország 17 milliós lakosságának körülbelül 5%-a muszlim. A holland pártrendszer annyira széttöredezett, hogy elemző legyen a talpán, aki a felmérések alapján megjósolja, hogy ki kivel alkothat koalíciót. Hollandiában 1%-os a parlamenti küszöb, gyakorta 10–11 párt jut a parlamentbe a 28-ból, és a kiegyenlített erőviszonyok miatt ideológiailag távol álló pártok is alkothatnak koalíciót, lásd a mostani, jobboldali liberális–munkáspárti formációt. A két fő ellenfél, Rutte és Wilders fő hívó szavai a plakátokon is rímelnek egymásra, egyben lényegét is adják politikai irányvonaluknak. A hófehér hajkoronájú Wilders az iszlámot, a fiatalos Rutte pedig a populizmust szeretné megállítani. Egy biztos: akkora sokkra nem kell számítani, mint amekkorát Donald Trump győzelme okozott az amerikai elnökválasztáson: vagy sokpárti koalíció alakul, vagy előrehozott választásokba torkollanak a tárgyalások. (MTI, Index)