Fenntartható koncepció

Pozsony. Tíz éve, az 1992-es Rio de Janeirói ENSZ-világkonferencia óta hódít a fenntartható fejlődés, mint a környezetkímélő, de a gazdasági érdekeket is figyelembe vevő hozzáállás módszere. Szlovákiában évekig tartó előkészítő munka után az utóbbi két évben készült el a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája. Ezt a kormány jóváhagyása után a parlament is megtárgyalja, így Közép-Európában egyelőre Szlovákia mondhatja el egyedül, hogy a jövőre tervezett johannesburgi újabb, Rio +10 elnevezésű ENSZ-világkonferencia előtt rendelkezik ilyen stratégiával.

A fenntartható fejlődés lényege, hogy minden gazdasági ágazatban érvényesíti az alapelvet, amely szerint a természeti erőforrásokat csak a szükséges mértékben veszik igénybe, gondoskodni próbálnak a társadalom összes rétegének fejlődéséről. Ez mindenütt a világon lényeges szemléletváltást igényel. Nincs ez másként nálunk sem, a stratégia kidolgozói szerint eredmény csak akkor érhető el, ha nálunk is ambícióvá válik a megújulásra képes természet megőrzése és elegendő természeti erőforrás biztosítása az elkövetkező generációk számára. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” jelszó értelmében a nemzeti stratégia alapelveit egészen helyi stratégiák kidolgozásáig alkalmazzák (ezek az ún. helyi Agenda 21-ek). Ezektől azt várják, hogy alapvetően változik meg a termelői hozzáállás és előtérbe kerül a környezetkímélő termékek gyártása, az ilyen közlekedési módok és általában a források gazdaságos használata. Ehhez természetesen a fogyasztói nevelés is hozzátartozik, hogy ily módon alakítsák ki az újfajta termékek piacát.

A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája összesen 28 célba foglalta össze azokat a teendőket, amelyeket fontosnak tart a társadalom átalakítása szempontjából. Arra, hogy ez a folyamat nem csak a klasszikus környezetvédelemre összpontosít, az is utal, hogy a célok között csak öt sorolható ebbe a kategóriába: a gazdaság energia- és nyersanyagigényének csökkentése; a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése; a környezet terhelésének csökkentése; a globális klímaváltozás következményeinek enyhítése; a régiók környezeti állapotának javítása. A többi cél egyrészt gazdasági (például az integrált mezőgazdaság fejlesztése, a bankszektor modernizációja, a termelői szféra fejlesztése), de a legtöbb, 17 cél a társadalom szociális átalakítását, az egyes rétegek és csoportok problémáinak kezelését tűzte ki célul.

A kormány elé terjesztett anyag szerint a stratégia parlamenti elfogadása után a kerületekben és a járásokban elkészülnek a Fenntartható Fejlődés Cselekvési Tervei, amelyeket az erre a célra létrehozott kerületi és járási tanácsoknak kellene jóváhagyniuk. Ezek ugyanis 1997-ben létrejöttek, de azóta nem sok mindent végeztek. A kormány döntése alapján az elkövetkező néhány évben minden kormánytagnak biztosítania kell, hogy a hatáskörébe tartozó koncepciókat átdolgozzák a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája alapján.