EU-reformok: konventet hoznak létre

Brüsszel. Az EU-tagországok a hét végén megkapták a soros elnök Belgiumtól az Európa jövőjéről szóló laekeni nyilatkozat tervezetét, a belga kormányfő pedig tegnap kéthetes európai körútra indult, hogy felmérje reakcióikat. Guy Verhofstadt Londonban kezdte meg a látogatássorozatot, egyébként mind a 14 fővárost felkeresi, s körútja a tervek szerint december 12-én, néhány nappal a laekeni csúcs előtt fejeződik be. Európa jövője – gyakorlatilag az EU működési módjának és intézményeinek soron következő nagyobb reformja – kiemelt helyen szerepel a belga elnökség programjában. A laekeni nyilatkozatot pedig Belgium féléves tevékenysége egyfajta megkoronázásának tekinti, annál is inkább, mert kiadásának ötlete Verhofstadt nevéhez fűződik. Ennek megfelelően a tagországok számára nem lesz ismeretlen a nyilatkozat javasolt tartalma; az utóbbi hónapokban épp eleget vitatkoztak róla, bizonyos kérdésekben konszenzusra is jutottak. Diplomaták azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az álláspontok szóbeli kifejtése mindig sokkal egyszerűbb, mint egy olyan szövegről való megállapodás, ahol minden vesszőnek jelentősége lehet. A laekeni nyilatkozat pedig tagországok számára két-három évre szóló elkötelezettséget jelent majd a a reformelőkészítő viták kereteit, menetrendjét és tartalmát illetően, ugyanis ezek rögzítésére hivatott. Értesülések szerint a belga tervezet három részből áll. Az első az unió erősségeinek és gyengeségeinek a látlelete, némileg erősebb hangsúllyal ez utóbbiakon. A második és a harmadik rész foglalkozik a vita kereteivel, menetrendjével és tartalmával. A tagországok egyetértenek abban, hogy az alapszerződések felülvizsgálatának eddigi módszere maga is felülvizsgálatra szorul. A laekeni nyilatkozatban valószínűleg úgy rendelkeznek majd, hogy a reformokról dönteni hivatott következő kormányközi konferenciát ezúttal nem kizárólag kormányközi keretek között, hanem egy reprezentatívabb, konvent típusú testületben készítik elő. A konvent a kormányok, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek és a tagjelöltek képviselőiből álló tanácskozó testület lenne. Laekenben dönteni kell pontos öszszetételéről, elnökének a személyéről, munkájának menetrendjéről és nem utolsósorban arról, hogy a testületbe meghívják-e „a 13. tagjelölt”, Törökország képviselőit is.