Elkészült az európai alkotmánytervezet

A görögországi Porto Karraszban tartott csúcson részt vesznek a tagjelölt országok legfelsőbb vezetői is, Szlovákiát Mikuláš Dzurinda kormányfő és Eduard Kukan külügyminiszter képviseli. Dzurinda csütörtökön, az SDKÚ elnökeként részt vett az Európai Néppárt vezetőinek tanácskozásán. A kormányfő tegnap azt mondta, a konvent tervezetében vannak olyan pontok, amelyekhez az októberi konferencián Szlovákia is megjegyzéseket kíván majd fűzni.

A csúcsértekezlet állásfoglalása szerint a leendő európai alkotmányt legkésőbb 2004. májusáig ki kell dolgozni, hogy a most csatlakozó tíz új tagország vezetői már teljes jogú tagként írhassák alá. Egy hónappal később, júniusban pedig az EU akkor már 25 országának polgárai az alkotmányos szerződés ismeretében választhassák meg képviselőiket az Európai Parlamentbe. Arról is határozott a csúcs, hogy az alkotmányos szerződés még hiányzó 3. részének kidolgozására július 15-ig adnak időt a konventnek, az a konvent berekesztésének végső határideje. A csúcson elnöklő Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök az ülés után tartott sajtóértekezleten nagyszerű munkának nevezte az alkotmányos szerződés konventben kidolgozott tervezetét, ami ráadásul a kitűzött időre el is készült. A konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök szerint e dokumentum olyan építmény és egyensúly, amelyben sikerült szintézisbe hozni a résztvevők nagy többségének törekvéseit és felfogását.

Romano Prodi, az EB elnöke, aki az intézményi kérdések számos pontján nem értett egyet a konvent megoldásaival, történelmi napnak nevezte a tervezet jóváhagyását, de kifejtette, hogy még van mit javítani az unió működésén. Még mindig sok kérdés eldöntésében maradt meg a vétójog, sajnálja, hogy például a külpolitikai döntéseknél nem lehet áttérni a minősített többséggel hozott döntésre. Szerinte növelni kellene az unió költségvetésének forrásait is. Prodi most nem mondta ki, de előzőleg szóvivője igen, hogy megmaradtak a fenntartásai az Európai Tanács – a csúcs – állandó elnökének újításával szemben is, mert itt kísért majd a kettős elnökség problémája. A vallás illetve az egyházak helyére vonatkozó kérdésre a konvent elnöke elmondta, hogy az egyházak két igényét is teljesítették, a kereszténységnek a mai Európa fontos szellemi alapjai között való megemlítésére viszont szerinte sem a konventben, sem annak elnökségében nem volt meg a többség.

Medgyessy Péter magyar kormányfő a tanács ülésén elhangzott felszólalásában a hiányolta, hogy a kollektív kisebbségi jogokat sehol nem említi az alkotmánytervezet, s javasolta ennek korrigálását. Jacques Chirac francia köztársasági elnök felszólalásában visszatért erre, s támogatásáról biztosította Medgyessy felvetését, amellyel Kosztasz Szimitisz görög kormányfő is egyetértett. Kovács László magyar külügyminiszter ezt nagyon pozitív mozzanatnak nevezte, Franciaország ugyanis többnyire meglehetősen tartózkodó álláspontot foglal el a kisebbségi jogok érvényesítésének kérdésében.

Az EU-csúcs zárókövetkeztetéseinek tervezete szerint az uniónak szilárd szándéka, hogy folytatja a párbeszédet az USA-val a kapcsolatok szorosabbá tételére vonatkozó javaslatokról. Ezek között olyan elképzelések is szerepelhetnek, amelyeket az EU formálódó közös biztonságpolitikai stratégiájának részeként fogalmaznak meg. A görög elnökségi félévet záró csúcs egyik kiemelt fontosságúként kezelt napirendi pontja az új stratégia, amelynek felvázolására Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kapott megbízást. (MTI, TASR)