Egész télen át légicsapások

Kandahárban szerdán állítólag a Vörös Félhold kórházát is találat érte, 13 személy életét vesztette. Az al-Dzsazíra televízió szerint bin Laden levelet intézett a pakisztáni muzulmánokhoz, kérve őket, hogy védjék meg az iszlámot a „keresztes hadjárattal” szemben. A levélben azt állítja, hogy miközben Afganisztánban gyilkolják a muzulmánokat, a pakisztáni kormány felsorakozott a keresztények zászlaja alá. TASR/EPA-felvételRumsfeld eredetileg csak gyors, rövid, sebészi pontossággal végrehajtott kommandóakciókat engedélyezett a légitámadások kiegészítőjeként. Ám az ilyen rajtaütések tökéletes felderítői előkészítést igényelnek, s eddig éppen a felderítés bizonyult a hadművelet leggyengébb pontjának. Ez magyarázza a tizenkét nappal ezelőtt bevetett amerikai kommandó fiaskóját, s ezt belátva Rumsfeld elfogadta Franks tervét, amely szerint egész télen át légicsapásokkal kell puhítani a tálibok ellenállását, és tavasszal, amikor az időjárás lehetővé teszi, nagyszabású hagyományos szárazföldi hadműveletet kell indítani a tálibok belső fegyveres ellenzékének Északi Szövetségével együttműködve. Mindez persze a jelenlegi tálibellenes koalíció újrarendezését is megköveteli. Az Afganisztánnal szomszédos országok többsége engedélyezi ugyan légitámaszpontjainak használatát, de csak korlátozásokkal. Az eddigi megállapodásokban egyáltalán nincs szó nagy tömegű amerikai szárazföldi csapatok felvonulásának engedélyezéséről.

Szerdától szőnyegbombázás

Változás a hadműveletben az is, hogy az amerikai repülőgépek szerdán áttértek a szőnyegbombázásra a tálibok és a belső fegyveres ellenzék közötti frontvonal térségében. Erre egyébként az Északi Szövetség kérte Washingtont. A Pentagon tegnap cáfolta a táliboknak azt a bejelentését, mely szerint lelőttek egy amerikai harci gépet. Dzsalálábádi tálib illetékesek ugyanis korábban azt közölték az AFP-vel, hogy légvédelmük lelőtt egy amerikai gépet az északi Balh tartományban, fővárosától, a stratégiai fontosságúnak tekintett Mazari Sariftól 40 kilométerre nyugatra, éppen a város elleni nappali légi támadások során. Később a hivatalos Bahtár hírügynökség is megerősítette a bejelentést. Victoria Clarke, a Pentagon szóvivője kijelentette: a tálibok állításával ellentétben egyetlen amerikai gépet sem lőttek le. A Pentagon megerősítette azt is, hogy B-52-es légierődök nagytömegű bombarakományokat dobnak le a tálib állásokra, vagyis szőnyegbombázást végeznek. Igaz, John Stufflebeem, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának egyik hadműveleti irányítója árnyaltabban fogalmazott: az amerikai légierő precíziós és nem precíziós fegyvereket egyaránt bevet a tálibok ellen. Szerinte a szőnyegbombázás idejétmúlt kifejezés a B-52-esek támadásainak leírására, mert ezeket a nehézbombázókat a vietnami háború óta modernizálták.

Gát és erőmű rongálódott meg

A légicsapások súlyos károkat okoztak Afganisztán legnagyobb áramtermelő erőművében és a legfőbb gátrendszerben – jelentette tegnap az Afgán Iszlám Sajtóügynökség (AIP). A Hilmend tartományban álló Kadzsakai erőművet szerdán délután érték találatok, és leállása miatt az ország déli részében található Kandahárban, valamint Laskargáhban megszűnt az áramellátás. A szintén Kadzsakai nevű völgyzáró gát is súlyosan megrongálódott. A víz még nem öntött ki, de egy újabb találat nyomán a gát teljesen összeomolhat, és emberek ezreinek élete kerülhet veszélybe.

Amerikaiak tálib fogságban

Egyelőre nem tudni, hogy az afganisztáni ellenpropaganda részét képezik-e azok a bejelentések, amelyek szerint tíz amerikai katona lenne a tálibok fogságában. Erről először a tálibok pakisztáni nagykövete beszélt, de csak annyit mondott, hogy amerikaiak egy csoportja került afganisztáni fogságba. A Tokio Simbum című lap a nagykövet tolmácsára hivatkozva most arról adott hírt, hogy tíz amerikairól van szó, és a foglyok nem polgári személyek. Az orosz hírszolgálati iroda eközben arról számolt be, a bombázások kezdete óta a tálibok először engedték meg külföldi újságíróknak, hogy Afganisztánba látogassanak. (o, m)