Csökkent a katonai konfliktus veszélye

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Megállapodás született az ukrán válság megoldására összehívott genfi négyoldalú találkozón a feszültség enyhítését célzó lépésekről csütörtökön. John Kerry amerikai, Szergej Lavrov orosz és Andrij Descsica ukrán külügyminiszter, valamint a Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozás végén bejelentette, a négy fél megállapodott a béke és nyugalom megteremtését célzó menetrendben, s a genfi nyilatkozat néven elfogadott dokumentumban nemzeti párbeszéd azonnali megkezdésére szólítottak fel. „Megállapodtunk, hogy minden félnek tartózkodnia kell az erőszaktól, a provokatív cselekedetektől. Határozottan elítéljük a szélsőségesség, a rasszizmus és a vallási türelmetlenség, ideértve az antiszemitizmus minden megnyilvánulását” – mondta Lavrov, aki a válság megoldását célzó konkrét lépések között sorolta fel a törvénytelen fegyveres csoportosulások leszerelését, a törvénytelenül elfoglalt épületek és közterek kiürítését.

Barack Obama amerikai elnök reménykeltőnek nevezte a genfi megállapodást, de kijelentette, hogy Washington és szövetségesei készek újabb szankciókat bevezetni, ha nem javul a helyzet. „Megvan a lehetőség, a kilátás arra, hogy a diplomácia enyhítheti a helyzetet” – hangoztatta az elnök, megjegyezve azonban, hogy a jelenlegi helyzetben semmiben sem lehet biztosra menni. „A kérdés most az, hogy (az oroszok) valóban felhasználják-e befolyásukat – amelyet eddig bomlasztásra használtak – arra, hogy valamennyire helyreállítsák a rendet ahhoz, hogy az ukránok meg tudjanak tartani egy választást és haladást érjenek el az általuk javasolt decentralizálási reformok terén” – tette hozzá.

Ostrom Szlovjanszkban

Ukrán kormánycsapatok péntekre virradóra megostromolták egyenruhás Moszkva-barát aktivisták egyik őrhelyét a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, a lövöldözésben egy ember meghalt. A szeparatisták nem tágítanak, semmibe veszik azt a megállapodást, amelyet Oroszország kötött csütörtökön az Egyesült Államokkal és az EU-val. Putyin orosz elnök kijelentette, az ukrán kormánycsapatoknak is be kell szüntetniük az erőszakot. Donyecki szakadárok azt közölték, nem hagyják el az általuk elfoglalt kormányépületet, dacolva a kijevi hatóságokkal, és kockáztatva a genfi nemzetközi megállapodást. Olekszandr Gnyezgyilov, a Donyecki Népköztársaság szóvivője kijelentette: csoportja csak akkor hajlandó kiüríteni a kormányépületet a városban, ha az „illegális” kijevi kormány is távozik a parlamentből. Közben az ukrán határőrség nem engedi beutazni az országba a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárokat, attól tartva, hogy erősíthetnék a Moszkva-barát erőket. Kijev a genfi egyezségre hivatkozva átmenetileg leállította hadjáratát a lázadó kelet-ukrajnai régiókban.

Automata gépkarabélyokkal felfegyverzett oroszbarát szakadárok elfoglaltak egy tévétornyot csütörtökön a Donyeck megyei Szlovjanszkban. A fegyveresek behatolása óta nincs kapcsolat a televíziós átjátszóállomás munkatársaival. Ebből a tévétoronyból sugározzák a rádiós és televíziós adásokat Szlovjanszkon kívül a környező településekre, Kramatorszkba, Horlivkába és Makiivkába is, azaz Donyeck megye északi részében, ahol a leginkább feszült a helyzet.

Áldozatok Mariupolban

Három oroszbarát aktivista meghalt és 13 megsebesült szerda este a dél-ukrajnai Mariupol város belügyi laktanyájánál, amelyet nagy tömeg támadott meg – közölte Arszen Avakov ukrán belügyminiszter. Az Azovi-tenger északi partján fekvő 450 ezres város laktanyájához mintegy ötszáz álarcos oroszbarát aktivista érkezett, és körbevette a laktanyát. Molotov-koktélokat dobáltak a kaszárnya területére, amire válaszul bentről lövések dördültek és tűzpárbaj alakult ki. A tűzpárbajban 3 oroszbarát aktivista meghalt, további 13 megsebesült. Fegyveres oroszbarát szeparatisták a múlt hét vége óta legalább tíz kelet-ukrajnai városban foglaltak el rendőrségi és más középületeket.

Putyin színt vallott

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtöki tévéműsorban először ismerte el nyíltan az orosz katonai részvételt a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolásában, a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban pedig azt mondta: „igazán reméli”, hogy nem kell élnie az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére kapott parlamenti felhatalmazásával. A Közvetlen kapcsolat című élő tévéműsorban, amelyben oroszok és néhány külföldi – gondosan megválogatott – kérdéseire válaszolt, azt is közölte, hogy szerinte a jelenlegi kelet-ukrajnai feszültségekre Ukrajnán belül kell megoldást találni. Putyin a krími eseményekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák”. Emellett azt állította, hogy Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését, de „az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen”. Azt is elismerte, hogy a Krím elcsatolásáról „részben a NATO bővítésének veszélye”, Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés Moszkvában. „Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba” – mondta az orosz államfő. Bár egy másik kérdésre válaszolva azért azt is leszögezte, hogy Oroszország amúgy nem tart a NATO-tól.

Oroszok Kelet-Ukrajnában

Kijevnek „vitathatatlan bizonyítékai” vannak arra, hogy orosz katonák tartózkodnak Kelet-Ukrajnában, az ukrán vezetés hamarosan nyilvánosságra is hozza azokat – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Újságíróknak nyilatkozva kijelentette, az egész világ tudja, hogy Ukrajna keleti megyéiben jelen van az orosz hadsereg. „Egyetlen ember van a világon, aki még hiszi, hogy nincsenek orosz katonák Kelet-Ukrajnában, ez pedig Vlagyimir Putyin” – mondta az ukrán kormányfő. Jacenyuk kijelentette, hogy „Putyinnak olyan területekre fáj a foga, amelyek sohasem voltak az övéi”. „Ne meséljen arról, hogy mi egy nép vagyunk. Az orosz nép és mi, ukránok különbözünk egymástól, Ön pedig harckocsikkal és automata fegyverekkel akar bennünket erővel megszerezni” – szögezte le Jacenyuk. A miniszterelnök meggyőződése szerint Putyin eleve azzal a céllal erősítette meg országa hadseregét, hogy elfoglalja Ukrajnát. Az ukrán médiában Putyin kijelentései közül azt emelték ki, hogy az orosz elnök meglebegtette, Moszkva nem fogja elismerni a május 25-i ukrajnai elnökválasztás eredményét. Az is komoly visszhangot kapott, hogy az elnök Ukrajna egyes délkeleti megyéire vonatkozóan a cári időkben használatos Novorosszija, azaz Új-Oroszország elnevezést emlegette. Az 1762 és 1796 között uralkodott II. Katalin cárnő idején kebelezte be Oroszország Ukrajna délkeleti részét, amely ezután kapta a Novorosszija elnevezést.

Feloszlatják azt az egységet, a felelős katonákat pedig hadbíróság elé állítják, akik letették a fegyvert szerdán a kelet-ukrajnai Kramatorszk városánál a szeparatisták előtt – jelentette be Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök: „A 25. dnyipropetrovszki légideszant dandárt – amelynek katonái gyáván viselkedtek, és hagyták, hogy a szeparatisták lefegyverezzék őket – feloszlatják, és a felelőseket bíróság elé állítják”. Az ukrán védelmi tárca szerint a fegyveres erők 15 páncélozott deszant harcjárműve a teljes legénységgel együtt azért adta fel a továbbhaladást és fordult vissza, hogy megkíméljék a civileket.