Arafat, a milliárdos

Barguti a tegnapi tárgyalás előttReuters-felvételZeévi tábornok, aki a knesszet védelmi és külügyi bizottságában tartott beszámolót, kifejtette: Arafat gazdasági tanácsadójának, Mohammad Rasidnak sikerült valamennyire rendbe tennie a palesztin hatóság számláit, de a jelek szerint nem nyúlhatott hozzá a behozatali monopóliumokhoz (a palesztin területeken), amelyek Arafat magánjövedelmének forrását alkotják. Zeévi szerint Arafat elszigetelődött, egyre több kritika éri a lakosság körében, sőt saját mozgalma, a Fatah kebelében is. De hozzátette: Arafat ennek ellenére továbbra is kezében tartja a szálakat. A palesztin elnök júniusban Szalam Fajadot, a Nemzetközi Valutaalap volt tisztségviselőjét nevezte ki pénzügyminiszterré, megbízva őt a költségvetési politika megreformálásával.

Tel-Avivban a vádemeléssel megkezdődött Marvan Barguti, ciszjordániai Fatah-vezető pere, amelynek meghallgatásait rögtön el is napolták szeptember 5-re. A 43 éves Barguti a legmagasabb rangú palesztin vezető, akit Izraelben bíróság elé állítanak a 2000. szeptemberében kezdődött második palesztin felkelés kitörése óta. A Fatah-vezető a bíróság épületébe való érkezésekor kijelentette: „Az izraeli nép nagy árat fizet kormánya politikájáért. Az egyetlen megoldás, hogy a két népnek két állama legyen.” Bargutit azzal vádolják, hogy ő irányítja az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai radikális szervezetet, amely számos Izrael-ellenes merényletet követett el. Letartóztatása óta nem hajlandó együttműködni az izraeli nyomozókkal, és politikaifogoly-státust követel magának, mint a palesztin törvényhozás tagja.

A Washington Post értesülése szerint egy hónapon át titkos tanácskozásokat tartottak tizenkét palesztin szervezet – köztük a szélsőséges Hamász és Iszlám Dzsihád – képviselői az egységes palesztin politikai vezetés megteremtéséről, s egyes üléseiken részt vettek amerikai és európai uniós közvetítők is. A résztvevők megpróbáltak egységes palesztin állaspontot kialakítani az Izrael elleni felkeléssel, annak lehetséges céljaival, illetve azzal kapcsolatban, hogy a célok elérésére törvényes eszköz-e az öngyilkos merénylet. A megbeszélések célja a meglévő ideológiai, politikai, vallási ellentéteken túllépve a közös platform, a „nemzeti program” létrehozása volt, amelyből aztán idővel kinőhet az első koalíciós kormány. Az egyik szervező, Ziad Abu Amr, a palesztin törvényhozótanács egyik tagja szerint a szélsőséges szervezetek eddigi kizárása a közel-keleti rendezésből azzal a következménnyel járt, hogy azok kívülről, fegyveres akcióikkal gyakorlatilag megbénították a békefolyamatot. Ezért Abu Amr úgy véli: be kell vonni őket a közös platformba, és azután egységesen képviselni a palesztin érdekeket az izraeliekkel való egyezkedéseken. A The Washington Post értékelése szerint az izraeli és az amerikai kormány nem fog elismerni olyan palesztin kormányzatot, amely terrorszervezetek képviselőit is magában foglalja.