Ahány ország, annyiféle megoldás

Mint hangsúlyozta, a többi között arra a kérdésre kell választ adni, fenntartható-e az úgynevezett szociális modell – jelenleg ahány ország, annyiféle megoldás létezik erre. Blair a múlt pénteken vázolta, mely feladatokra kíván összpontosítani a brit elnökségi félév alatt. Az alábbiakban a beszéd legfontosabb témaköreit ismertetjük.

Reformok

A német kancellár is sokat tett a reformokért, s az előző francia miniszterelnöknek is az okozott gondot, hogy belefogott ezekbe. Mégis Nagy-Britanniát hoznám fel példaként, ahol minimálbért vezettünk be, miközben növeltük a versenyképességet, a vállalkozások számára kedvezőbb környezetet hoztunk létre. A gond ma az, hogy globális kihívással nézünk szembe. Az úgynevezett szociális modell ma már nem adja meg az európai embernek azt a védettséget, amelyre szüksége van. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az európai politika keretein belül valóban mindenhez EU-jogszabályt kell-e alkotnunk. Az Európai Bizottságot hajlamosak vagyunk annak alapján megítélni, megfelelő számú szabályt bocsátott-e ki. Soros elnökségünk alatt megpróbálunk minél komolyabb előrehaladást elérni a szolgáltatások liberalizálását célul kitűző Bolkestein-irányelv és a munkaidő-irányelv vonatkozásában.

Az új tagállamokhoz

Hangsúlyozom, hogy figyelemmel viseltetünk az önök sajátos szempontjai iránt. Arra is emlékeztetnék, hogy Nagy-Britannia azonnal megnyitotta a munkaerőpiacát az új tagállamokból érkezők előtt. De egyet szögezzünk le: a 2007–13-as EU-költségvetés vitája nem arról szól, hogy önök mennyit kapnak. A kiadási oldalt vitatjuk. Soros EU-elnökségünk alatt mindent megteszünk annak érdekében, hogy az év végéig megállapodás szülessen a büdzséről. Egyszerűen nem igaz, hogy a közös agrárpolitika reformjának ötletét csak az elmúlt hetekben vetettük volna fel. Továbbá soha nem állítottuk, hogy a brüsszeli EU-csúcson, egyetlen éjszaka alatt meg lehet állapodni erről az összetett kérdésről. Mindamellett a brit elnökség első napján nem tartom helyénvalónak, hogy mélyen belemenjek az agrárpolitika reformjának részleteibe, s a nyilvánosságot felhasználva üzengessek partnereinknek.

További bővítés

A brit elnökség alatt megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, ha Ankara teljesíti kötelezettségét. De felhívnám a figyelmet egy komoly nézőpontbeli különbségre. Európában sokan attól félnek, hogy a bővítéssel párhuzamosan külföldiek mennek hozzájuk, s vetélytársként jelentkeznek a munkaerőpiacon. Az én véleményem: az EU-bővítés óriási gazdasági lehetőséget jelent a kontinens egésze számára. Erősebbek leszünk a kibővült Európában.

Az EU és a nagyvilág

Kiemelt kérdésként kezeljük Afrikát, a legfejlettebb államokat tömörítő G8-ak csoportjának soros elnökeként is. Ezenkívül a klímaváltozás okozta problémák kezelését, a közel-keleti békefolyamat előmozdítását, valamint a közös európai védelmi képességek kiépítését helyezzük előtérbe. Ami a Közel-Keletet illeti, bátorságról tett tanúbizonyságot az izraeli kormány, amikor elkötelezte magát a Gázai övezetből és Ciszjordánia egy részéről való kivonulásra. A G8-csúcson (ma kezdődik) pedig konkrét kezdeményezésünk várható az izraeli–palesztin kérdésben. (NOL, m)

Bush az uniós agrárpolitikáról

London. A mezőgazdasági támogatások beszüntetésére szólította fel George Bush amerikai elnök hétfőn az EU-t. Ha az EU közös agrárpolitikájának keretében lemond a támogatások rendszeréről, az USA a maga részéről ugyancsak beszünteti a saját mezőgazdaságának nyújtott szubvenciókat – jelentette ki az elnök a brit ITV televízióban. Washington eltökélt abban a tekintetben, hogy a mezőgazdasági támogatások lefaragása terén az EU-val összehangoltan járjon el – hangoztatta Bush, aki ugyanakkor utalt arra, Amerikában alacsonyabbak a mezőgazdasági támogatások, mind az EU-ban. „Mi is alkalmazunk szubvenciókat, de azok mértéke nem hasonlítható össze az európai barátaink által alkalmazott támogatások mértékével” – fogalmazott. (MTI)