A szövetségnek is fel kell készülnie a bővítésre

Brüsszelben manapság nem arról vitáznak, mely országoknak kellene Prágában átnyújtani a meghívót, hanem inkább arról, mit kell tenni a bővítés előtt. A szövetségben minden tagországnak vétójoga van. Tizenkilenc ország is nehezen tud közös nevezőre jutni. Mi lesz, ha a NATO-nak húsz vagy még több tagországa lesz? „Ez az elv akkor sem módosul” – mondja Yves Brodeur az Északi-atlanti Szövetség szóvivője.

Karel Kovanda, cseh NATO-nagykövet szerint komoly tárgyalások folynak arról, milyen legyen a szövetség új arculata, és miképp osszák el a jogköröket a tagországok és a központ között. Ám sokkal egyszerűbb dolgok is szóba kerülnek. Például az – említi meg a nagykövet –, van-e elegendő tanácstermünk, amelyben elférne, mondjuk 25 szék. Kiderült, hogy nincs. „Arról pedig szó sem lehet, hogy amikor megérkeznek Prágába az állam- és kormányfők, azt mondjuk nekik: tisztelt uraim, bővíthetünk, ám nem vehetünk fel háromnál több jelöltet, mert a többiek számára nincs hely.”

Brodeur szerint ez a veszély nem áll fenn. „Természetesen számolunk kell a nagyobb létszámmal. Szükségünk lesz nagyobb termekre, helyiségekre.” A szövetségben éppen ezért már korábban döntés született újabb épületek emeléséről. Az új komplexumot azonban csak 2006-ban vagy 2008-ban adják át. Addig pedig átmeneti megoldást kell találni. „Persze, nemcsak azért építkezünk, mert új tagokat vettünk fel. Az épületek túlnyomó többsége elavult, szükségünk van modernebbekre” – mondja Bordeur. (sme)