Angliában is felfigyeltek a szuper Frankfurtra

1992–1993 óta nem fordult elő az Eintracht Frankfurt labdarúgócsapatával, hogy a német bajnokság dobogóján végezzen – legalábbis az élvonalban. Idén azonban olyan szelek járnak, amelyek ismét a legjobbak közé repíthetik a fiatal, mindössze 44 éves edzővel, Dino Topmöllerrel egyetemben.

Csúcson az 50-es években

A csapat történelme sokkal színesebb, mint amit az összesített eredmények mutatnak. Németország egyik legrégebben, 125 éve, 1899. március 8-án alapított klubja eddig egyszer nyerte meg a német bajnokságot (még a Bundesliga előtti érában, 1959-ben), ötször volt kupagyőztes, kétszer elnyerte az UEFA-kupát/Európa-ligát (1980, 2021) és egyszer BEK-döntős is volt.

A csúcsot egyértelműen az ötvenes évek vége jelentette, Paul Osswald edző 1958-ban visszatért a klubhoz, a csapat pedig remekül összeállt. Az Oberliga Süd első helyezettjeként bejutott a német bajnokság nyolcadöntőjébe, ahol két négyes csoportban folytak a küzdelmek. A Frankfurt hibátlanul végzett az élen, oda-vissza verte az 1. FC Köln, az FK Pirmasens és a Werder Bremen csapatát (a gólkülönbsége 26–11 volt), így finálét vívhatott a Kickers Offenbachhal.

A meccs 2–2-es döntetlent követően hosszabbításban 5–3-as frankfurti sikerrel ért véget, a győztes csapatban Eckehard Feigenspan három, a korábbi ózdi csatár, az ifjúsági válogatott Sztáni István két gólt szerzett.

BEK-döntő

Több mint 300 000 szurkoló ünnepelte a csapat Frankfurtba érkezését, akik a vasútállomásról egy nagy lovas kocsin utazhattak a stadionba. A bajnoki címet követően az Eintracht indulási jogot nyert a Bajnokcsapatok Európa-kupájába, igaz, nem sok esélyt adtak neki. Főleg, mert Sztáni és Feigenspan a sokkal gazdagabb Standard Liége-hez, illetve az 1860 Münchenhez szerződött.

A frankfurtiak azonban beindultak, túljutottak a svájci Young Boyson és az osztrák Wiener SC-n. Az elődöntőben a favorit Glasgow Rangers olyannyira lenézte őket, hogy állítólag a skótok menedzsere, Scot Symon azt kérdezte: „Eintracht?? Az meg kicsoda?”

Ezek után a németek bizonyítottak: a hazai 6–1 után az Ibrox Parkban 6–3-ra nyerve porig alázták a riválist. A fináléban aztán már nem hozott szerencsét Glasgow, a másik legendás stadionban, a Hampden Parkban 7–3-ra kikaptak a triplázó Alfredo Di Stéfano és a négyszer eredményes Puskás Ferenc vezette Real Madridtól.

A Topmöller név kötelez

Ilyen sikerekről mostanában nem is nagyon álmodozhattak, bár azért a szurkolók nagyon hálásak Oliver Glasnernek, aki 2022-ben Európa-liga-győzelemhez, egy évvel később Német Kupa-döntőhöz segítette a kedvenceket.

Arra azonban valóban 32 éve nem volt példa, hogy érmekért szálljon harcba a csapat (1989–93 között háromszor is összejött a bronzérem), amely az utóbbi években egy jó középcsapattá nőtte ki magát. Igaz, 2016-ban osztályozón maradt csak bent, 2021-ben viszont csak egy ponttal maradt le a BL-indulást érő negyedik, és négy ponttal a bronzérmet érő harmadik pozícióról.

2022–23-ban a szezon felénél 4. helyen járó csapat végül csak a 7. lett, Glasner pedig nem töltötte ki szerződését, hanem távozott. Utódja Dino Toppmöller lett, akivel azért kis rizikót vállalt a vezetés. A futballszeretetével nem volt hiba, hiszen édesapja a korábbi háromszoros német válogatott csatár, Klaus Toppmöller volt (aki fiát a legendás, világbajnok kapusról, Dino Zoffról nevezte el), aki egy évig vezette a frankfurtiakat, a csúcson pedig a 2001–2002-ben a Bayer Leverkusennel lett bajnoki ezüstérmes, Bajnokok Ligája-döntős és Német Kupa-finalista.

Dino futballistaként nem jutott túl magasra, bár azért annyira szégyenkeznie sem kell amiatt, hogy 2000 és 2009 között hat csapattal összesen 128 másodosztályú meccset játszott a Bundesliga 2-ben. Légiósként Luxemburgig jutott, ahol négy meccset vívott az F91 Dudelange színeiben.

Ars poetica

Mégis ez vált meghatározó klubjává, hiszen vezetőedzőként 2016-ban ott kapott lehetőséget. Első szezonjában a bajnokság, a kupa és a ligakupa megnyerésével triplázott, de ottléte három éve alatt mindannyiszor bajnoki aranyat ünnepelhetett. Miután megszerezte az UEFA Pro licencet, 2020 nyarán Julian Nagelsmann másodedzője lett az RB Leipzignél, majd követte őt a Bayern Münchenhez is. Igazából ez lett az a pluszpont, ami megadta neki a lehetőséget a frankfurti kispadon.

Toppmöllert mindig is nagyra becsülték német labdarúgókörökben taktikai érzéke miatt: a frankfurti stratégia a feljebb tolt letámadásra és magasabb labdaszerzésre összpontosít, hogy aztán az ellenfél vonalai mögötti tereket ki lehessen használni.

A statisztikák szerint ugyan a labdabirtoklásban (48 százalék), illetve az olyan fizikai mutatókban, mint például az intenzív futásokban (12 940) és a megtett távolságban (2102,6 km) csak a középmezőnyben foglal helyet, de ez csak annyit jelent, hogy takarékoskodik az energiával, amit a játékosok a megfelelő időben használnák fel.  Közben sprintben, sikeres passzokban, kapura lövésben, illetve a gólok számában ott vannak a legjobbak között.

11 győzelemnél járva

A szakember 2023 nyarán 60 millió eurót költött játékosokra, az igazi nagy fogás mégis az egyiptomi válogatott csatár, Omar Marmus volt, akit ingyen szerzett meg a Wolfsburgtól, és aki első idényében 17 gólt szerzett.

A tavalyi 6. helyet követően a nyáron már csak 33 millió eurót költött játékosokra, közülük a fél évet kölcsönben már lehúzó Hugo Ekitiké 16,5 millióért érkezett a Paris Saint-Germaintől, de jött Lisztes Krisztián a Fraditól 4,5 millió euróért, no meg Oscar Höjlund (FCK), aki a hétvégén a Dortmund elleni győzelemkor szerezte meg első gólját.

A frankfurtiak eléggé vagányul kezdték az idényt, ugyan a Dortmundtól 2–0-ra kikaptak az első, augusztusi mérkőzésen, utána öt mérkőzésen 13 pontot gyűjtöttek: négy győzelem mellett 3–3-at játszottak a Bayern Münchennel.

Ami érdekesség, hogy egy évvel korábban is jól rajtolt a csapat, de a veretlenségi sorozat mellett nem mutatott igazán jól a 14 döntetlen (egész idényben ez volt toronymagasan a legtöbb – holtversenyben a Mainzzal).

Akkor 11 győzelem sikeredett, na, ezt már most, 18 forduló után elérte a csapat a jelenlegi idényben. Mellesleg 42 gólnál jár (ennél többet csak az előtte álló Bayern München és Bayer Leverkusen szerzett), ami ugrásszerű fejlődés a tavalyi 50 találatos összterméshez.

PSG-ből jött a segítség

Ehhez a nagy fejlődéshez kellett Ekitiké, aki a PSG-ben nem kapott bizalmat. Itt viszont Topmöller abszolút rászabta a támadójátékot, pontosabban arra, hogy érkezésével Marmus szabadabb szerepet kapott a csatárposzton

Omar megtette a következő lépést a fejlődésében, hihetetlen képességekkel bír, főleg gyorsaság tekintetében. Nehezen állítható meg az egy az egy elleni szituációban, és most már a mellette lévő emberre is figyelniük kell a védőknek

– mondta Toppmöller.

A fiatal francia csodagyerek úgy tűnik, sokkal többet hoz a konyhára, hiszen kiválóan megtartja a labdát, ráadásul kifejezetten technikás, ami nem minden 190 centis center esetében egyértelmű kvalitás.

Elképesztő a statisztika, hogy 17 bajnokin 9 gólnál és 3 gólpassznál jár, összepárosítva Marmus 15 góljával és 10 asszisztjával félelmetes duó rajzolódik ki.

Milliókat kereshet legjobb csatárán

Kérdés, mi lesz, ha Marmus távozik? Mert ez már most, januárban be fog következni, nem véletlen, hogy a Dortmund elleni rangadón már nem is nevezték a meccskeretbe.
Az egyiptomi támadó, akiért az utóbbi időben senki sem adott pénzt, hiszen vagy kölcsönben szerepelt, vagy éppen ingyen szerezte meg a Frankfurt, egyszer csak beindult. Wolfsburgban 41 Bundesliga-mérkőzésen 5 gólig jutott, a St. Pauliban hét, a Stuttgartban három találatot szerzett 21-21 meccsen, Frankfurtban viszont 46 mérkőzésen 27 gólnál jár.

A befutó a Manchester City lehet, amely hosszabb ideje figyeli, és úgy érzi, alkalmas lehet a középcsatár poszt betöltésére. Egyrészt azért, mert Julian Álvarezt nem pótolták azóta, hogy a nyáron az Atlético Madridhoz szerződött, másrészt, végre Erling Haaland is szusszanáshoz jutna, hiszen eddig majdnem minden meccsen muszáj volt játszania.
Ahogy a Frankfurt sportigazgatója, Markus Krosche mondta, a támadót az teszi annyira vonzóvá, hogy nem csak képes bármilyen poszton remekelni, de olyasvalaki, akinek megvannak a képességei ahhoz, hogy az edző elképzeléseitől és a játékhelyzettől függetlenül is boldoguljon:

Minden olyan csapat megfelel neki, amely intenzív támadófutballt játszik, hiszen akkor tudja igazán hasznosítani a sebességét és a dinamikus játékot.

A The Athletic azt írta január 15-én, hogy a City és a Frankfurt egy csörtét már vívott egymással, de akkor nem született megoldás. A Frankfurt 80 millió euróra értékelte a támadóját, miközben a City 60 millió euróban gondolkodott.

Ha a nagy transzfer bekövetkezik, az a Fradinak is tökéletes hír lehet: a felek ugyanis csütörtökön egymás ellen vívnak Európa-liga-mérkőzést Németországban.