A gázvezeték erőfitogtatás Putyin részéről

Berlin. Lengyelország és a balti államok heves tiltakozását váltotta ki, hogy a múlt héten német–orosz vállalkozásban lefektetendő Balti-tengeri gázvezetékről írtak alá megállapodást Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.

Az 1200 kilométer hosszú gázvezeték a Szentpétervár melletti Viborgtól Greifswaldig húzódna, kikerülné a Baltikumot, Fehéroroszországot, Ukrajnát és Lengyelországot, s 2010-től kezdve látná el gázzal Németországot és más nyugat-európai országokat, például Hollandiát és Nagy-Britanniát. A terv költségeit hivatalosan „legkevesebb 4 milliárd euróra” becsülik, viszont Putyin az aláírást követő sajtóértekezleten 5,7 milliárd euróra becsülte az összköltségeket. Az államfő célzást tett arra is, hogy a DaimlerChrysler és a Volkswagen autókonszern összeszerelő üzemet létesítene Oroszországban.

A gázvezetéküzletben az orosz Gazprom konszern 51 százalékban, a német BASF és E.ON konszern, illetve leányvállalataik 24,5–24,5 százalékban részesednének. A vezetéknek elágazása lenne Finnország, Svédország és a kalinyingrádi terület irányába. Putyin szerint a teljes vezetékhálózat hossza elérné a háromezer kilométert. A vezeték a teljes kiépítettség állapotában évi 55 milliárd köbméter gáz továbbítására lenne alkalmas.

A észak-európai tengeri gázvezeték megépítése főleg Lengyelországban váltott ki elégedetlenséget. Lengyelország tranzitdíjat szed a területén áthaladó, Németországot Oroszországgal összekötő vezeték után. Attól tart, hogy elesik a tranzitdíjtól, illetve hogy a különutas német–orosz megoldás a politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet.

Lengyelország mellett Litvánia is élesen elítélte a gázvezeték tervét, amely szerinte erőfitogtatás Moszkva részéről, és arra hivatott, hogy megváltoztassa Európa politikai térképét. „Az Oroszország és Németország közti szövetség, amelyet most energetikai szövetségnek hívnak, valójában Európa politikai térképének megváltoztatására hivatott terv” – jelentette ki Vytautas Landsbergis, a független Litvánia első elnöke, jelenleg európai parlamenti képviselő. Landsbergis szerint a balti országokat és Lengyelországot megkerülő gázvezeték révén Oroszország „monopolárakat érvényesíthet, és ily módon befolyást gyakorolhat szomszédai politikájára”.

Marek Belka lengyel kormányfő szerint „úgy tűnik, a gázvezeték inkább politikai, mint gazdasági projekt, erőfitogtatás Putyin elnök és Oroszország részéről”. Aleksander Kwasniewski lengyel államfő már korábban is bírálta a lengyelek és az Európai Unió feje fölött kötött orosz–német gázegyezményt. A lengyel elnök szerint gazdaságilag gyenge érvek szólnak a tenger alatti gázvezeték mellett, mert volna olcsóbb mód is a szállításra, ökológiai szempontból pedig potenciális fenyegetést jelent a Balti-tengerre. Kwasniewski szerint az, hogy sem Lengyelországgal, sem a baltikumi államokkal „nem konzultáltak a csővezeték tervéről, elárulja a beruházás politikai dimenzióját”.

Schröder kancellár természetesen nyomban kijelentette: a gázvezeték terve senki ellen sem irányul. A gázvezeték megépítésével Németország gázszükségletének 40 százalékát fedezi majd Oroszországból. Német lapértesülés szerint az üzlet véglegesítését csak októberre tervezték, Putyin az időpont előrehozásával, a német választásokat tíz nappal megelőző látogatásával gesztust tett Schrödernek. Hiszen Putyin megemlítette, az orosz adósság meghatározott részének idő előtti törlesztésével, hatmilliárd dollárral enyhítettek a német államháztartási gondokon. (m, ú)